eur:
411.2
usd:
392.58
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Egy diák vizsgázik angol nyelvből a szóbeli érettségin az Óbudai Árpád Gimnáziumban 2017. június 18-án. A középszintű szóbeliket az emelt szintű vizsgákat követően, június 19-től 30-ig tartják az érettségit szervező középiskolákban.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Sok diploma ragad be, akár szakok is veszélybe kerülhetnek a nyelvtudás hiánya miatt

Bajban lehetnek egyes szakok indításával az egyetemi és főiskolai tanszékek, ha a felvételizők nem hajtanak rá a nyelvtanulásra. Az át nem vett diplomák száma elsősorban a kommunikáció és médiatudomány, valamint a szociális munka szakokon magas.

Az Oktatási Hivatal felsőoktatási elemzési jelentései alapján a Magyar Nemzet arról ír, hogy néhány területen kiugróan magas a nyelvvizsga nélkül jelentkezők aránya. Sok ezer végzett hallgató toporog a diplomaszerzés kapujában is nyelvtudás nélkül: a Tomori Pál Főiskolán például a társadalomtudományi diplomák majdnem hatvan százaléka beragadt 2018-ban. A felvételizők nyelvvizsga-statisztikái az elmúlt tíz évben gyakorlatilag nem változtak.

Jelenleg az első évfolyamra bekerülő alapszakosok mintegy felének van középfokú nyelvvizsgája, ez az arány már 2007-ben is körülbelül ennyi, 47 százalékos volt.

Az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási elemzési főosztályának adatai szerint egyes képzéseken a végzés idejére sem sokkal jobb a helyzet, néhol a diplomák 50-60 százaléka is beragad a nyelvi hiányosságok miatt. A bölcsészek viszonylag jól állnak: átlagosan 80 százalékuknak van középfokú nyelvvizsgája már a felvételikor.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatóinak például biztosan nem lesz gondja a felvételi szigorítással, itt ugyanis 2-3 százalék között mozog a ki nem adott bölcsészdiplomák aránya - írja a lap. Ezzel szemben a Gál Ferenc Főiskolán több mint 35 százalékos a beragadó oklevelek aránya.

Általánosságban elmondható, hogy a levelezőn tanuló diákok között rosszabbak a statisztikák, mint a nappalis hallgatók között,

de a társadalomtudományi képzések esetén kirívóan nagyok a regionális különbségek is: míg a közép-magyarországi régióban a levelezős diákoknak is csaknem háromnegyede nyelvvizsgázott, addig a dél-dunántúliak körében csak a felvételizők 23,7 százaléka mondhatja el ezt magáról.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×