INFORÁDIÓ 
2020. január 28. kedd
Karola, Károly

benkő tibor

honvédelem

nato

biztonság

Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszél meghallgatásán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén, az Országházban 2019. június 18-án.

Magyarország a keleti és déli fenyegetettség középpontjában áll

Infostart / MTI

Romlik a biztonsági helyzet, ezért "ébernek kell lenni" - mondta meghallgatásán Benkő Tibor honvédelmi miniszter.

Magyarország biztonsági helyzete stabil - emelte ki a honvédelmi miniszter kedden Budapesten, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén. Benkő Tibor ugyanakkor hozzátette: az elmúlt időszakban globális és regionális szinten is negatív hatások mentek végbe, a biztonsági környezet jelentős mértékben romlott, a fenyegetettség mértéke nőtt. "Ezért ébernek kell lenni" - fogalmazott.

A miniszter szokásos éves beszámolójában elmondta, hogy a Magyar Honvédség megújul, ami kiterjed a vezetési elemekre, a haditechnikai eszközökre, s a katonák felkészültségére is.

A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében mintegy 40 területen kezdtek fejlesztésbe,

ami magába foglalja a haditechnikai fejlesztéseket, az életpályát, a hazafias nevelést, az önkéntes tartalékos rendszert, valamint a honvédség és a társadalom kapcsolatának erősítését is.

Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország 2014-ben, a walesi NATO-csúcson vállalta, hogy a védelmi kiadások 2024-re elérik a GDP 2 százalékát. "Azt is vállaltuk", hogy a védelemi kiadások 20 százalékát fejlesztésre fordítja az ország - közölte Benkő Tibor, hozzáfűzve, Magyarország ezt az arányt már 2018-ban elérte. Arra törekszenek, hogy a fejlesztések minél nagyobb arányban hazai erőből történjenek. Ennek során

újjáélesztik a magyarországi hadiipart, amelynek első részeként megindult a fegyverek összeszerelése, s a tervek szerint az év második felében megindul a hazai fegyvergyártás is.

Mindemellett a hazai védelmi ipar megújítása a buszgyártásra, továbbá a könnyűiparra is kiterjed, a katonák gyakorlóruházatát is Magyarországon gyártják - tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a beszerzések mintegy 80 százalékát eddig is európai szövetségesektől szerezték be, ami azt bizonyítja, hogy Magyarország fontosnak tartja az európai képességfejlesztést. Magyarország a 2014-ben megjelent PESCO projektek közül - melyek keretében a szövetséges tagállamokkal közösen folytatják a fejlesztéseket, kutatásokat - 15-ben érintett.

Benkő Tibor beszámolt arról:

a missziós "ambíciószintet" 1000-ről 1200-ra növelték, jelenleg 14 helyszínen vesznek részt a katonák missziós feladatokban.

Azt az elvet vallják ugyanis, hogy a gondokat ott kell kezelni, ahol keletkeznek, ezért küldenek katonákat békefenntartói feladatokba - jelentette ki a miniszter.

A Nyugat-Balkán instabilitása mellett több kiszámíthatatlan dolog történt, mint például

  • a Krím félsziget annektálása,
  • az Iszlám Állam terrorszervezet tevékenysége,
  • az illegális migráció vagy
  • az iráni helyzet.

Új katonai fenyegetések is megjelentek, mint például a hibrid hadviselési formák: az orosz-ukrán konfliktus vagy a balti államokat ért kibertámadások. Mindezek azt jelzik, hogy a hagyományos katonai eszközökkel történő békefenntartás mellett sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a kibertérben zajló műveletekre.

A miniszter jelezte azt is, hogy

Magyarország a NATO által megjelölt keleti és déli fenyegetettség középpontjában áll.

Ezért úgy döntöttek, hogy a régiónak Magyarországon szüksége van egy többnemzeti hadosztályparancsnokság létrehozására Szlovákia, Szlovénia és Horvátország megszólításával; létrehoznak egy regionális szintű különleges műveleti komponens parancsnokságot, amihez mostanáig öt ország csatlakozott.

Kiemelte, hogy az új biztonsági kihívások miatt felértékelődik a kollektív védelem, amelynek értelmében a NATO tagállamok megvédik egymást. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kollektív védelem a nemzeti képességeken alapul, így a NATO-nak elvárása a nemzeti képességek fejlesztése is.

Magyarországnak szüksége van erős, ütőképes, korszerű, 21. századi technikai eszközökkel felszerelt, a régióban meghatározott képességet jelentő haderőre, amely garantálni tudja Magyarország, a magyar emberek biztonságát - jelentette ki a miniszter.

Gripenek: három év múlva lesz aktuális a kérdés

A bizottság jobbikos elnöke, Mirkóczki Ádám a Gripen lecserélését érintő hírekről kérdezte a minisztert. Benkő Tibor elmondta, a Gripenek lízingelésére 2026-ig van érvényes szerződés, így 2022 előtt ezzel a kérdéssel nem kell komolyabban foglalkozni.

Sem F22-esről, sem F35-ösről nem tud beszámolni, mivel nincsenek ilyen tárgyalások

- közölte a miniszter, aki a légierőt érintő fejlesztések kapcsán felidézte, hogy a közelmúltban kiképző, valamint csapatszállító repülőgépeket is beszereztek; beszámolt továbbá a harckocsibeszerzésekről, továbbá az egyéb haditechnikai fejlesztésekről.

A bizottság fideszes alelnöke, Halász János gratulált a miniszternek ahhoz, hogy az elmúlt egy évben számos eredményt értek el. Továbbá egyebek mellett az önkéntes tartalékos rendszerről is kérdezte. Utóbbira válaszul a miniszter elmondta, hogy az önkéntes tartalékos katonák száma már elérte a 8500-at.

Az LMP-s Ungár Péter egyebek mellett a kibertámadások elleni védekezésről kérdezte a minisztert. Benkő Tibor elmondta, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat bázisán létrehoztak egy kiber műveleti központot, s a közelmúltban Szentendrén megkezdte működését a honvédség kiberakadémiája is.

Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a

Nemzeti Biztonsági Stratégia tárcák közötti egyeztetése már megtörtént, az rövidesen a kormány elé kerül.

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018