INFORÁDIÓ 
2019. augusztus 25. vasárnap
Lajos, Patrícia

benkő tibor

honvédelem

nato

biztonság

Budapest, 2019. június 18. Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszél meghallgatásán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén, az Országházban 2019. június 18-án. MTI/Máthé Zoltán

Magyarország a keleti és déli fenyegetettség középpontjában áll

Infostart / MTI

Romlik a biztonsági helyzet, ezért "ébernek kell lenni" - mondta meghallgatásán Benkő Tibor honvédelmi miniszter.

Magyarország biztonsági helyzete stabil - emelte ki a honvédelmi miniszter kedden Budapesten, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén. Benkő Tibor ugyanakkor hozzátette: az elmúlt időszakban globális és regionális szinten is negatív hatások mentek végbe, a biztonsági környezet jelentős mértékben romlott, a fenyegetettség mértéke nőtt. "Ezért ébernek kell lenni" - fogalmazott.

A miniszter szokásos éves beszámolójában elmondta, hogy a Magyar Honvédség megújul, ami kiterjed a vezetési elemekre, a haditechnikai eszközökre, s a katonák felkészültségére is.

A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében mintegy 40 területen kezdtek fejlesztésbe,

ami magába foglalja a haditechnikai fejlesztéseket, az életpályát, a hazafias nevelést, az önkéntes tartalékos rendszert, valamint a honvédség és a társadalom kapcsolatának erősítését is.

Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország 2014-ben, a walesi NATO-csúcson vállalta, hogy a védelmi kiadások 2024-re elérik a GDP 2 százalékát. "Azt is vállaltuk", hogy a védelemi kiadások 20 százalékát fejlesztésre fordítja az ország - közölte Benkő Tibor, hozzáfűzve, Magyarország ezt az arányt már 2018-ban elérte. Arra törekszenek, hogy a fejlesztések minél nagyobb arányban hazai erőből történjenek. Ennek során

újjáélesztik a magyarországi hadiipart, amelynek első részeként megindult a fegyverek összeszerelése, s a tervek szerint az év második felében megindul a hazai fegyvergyártás is.

Mindemellett a hazai védelmi ipar megújítása a buszgyártásra, továbbá a könnyűiparra is kiterjed, a katonák gyakorlóruházatát is Magyarországon gyártják - tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a beszerzések mintegy 80 százalékát eddig is európai szövetségesektől szerezték be, ami azt bizonyítja, hogy Magyarország fontosnak tartja az európai képességfejlesztést. Magyarország a 2014-ben megjelent PESCO projektek közül - melyek keretében a szövetséges tagállamokkal közösen folytatják a fejlesztéseket, kutatásokat - 15-ben érintett.

Benkő Tibor beszámolt arról:

a missziós "ambíciószintet" 1000-ről 1200-ra növelték, jelenleg 14 helyszínen vesznek részt a katonák missziós feladatokban.

Azt az elvet vallják ugyanis, hogy a gondokat ott kell kezelni, ahol keletkeznek, ezért küldenek katonákat békefenntartói feladatokba - jelentette ki a miniszter.

A Nyugat-Balkán instabilitása mellett több kiszámíthatatlan dolog történt, mint például

  • a Krím félsziget annektálása,
  • az Iszlám Állam terrorszervezet tevékenysége,
  • az illegális migráció vagy
  • az iráni helyzet.

Új katonai fenyegetések is megjelentek, mint például a hibrid hadviselési formák: az orosz-ukrán konfliktus vagy a balti államokat ért kibertámadások. Mindezek azt jelzik, hogy a hagyományos katonai eszközökkel történő békefenntartás mellett sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a kibertérben zajló műveletekre.

A miniszter jelezte azt is, hogy

Magyarország a NATO által megjelölt keleti és déli fenyegetettség középpontjában áll.

Ezért úgy döntöttek, hogy a régiónak Magyarországon szüksége van egy többnemzeti hadosztályparancsnokság létrehozására Szlovákia, Szlovénia és Horvátország megszólításával; létrehoznak egy regionális szintű különleges műveleti komponens parancsnokságot, amihez mostanáig öt ország csatlakozott.

Kiemelte, hogy az új biztonsági kihívások miatt felértékelődik a kollektív védelem, amelynek értelmében a NATO tagállamok megvédik egymást. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kollektív védelem a nemzeti képességeken alapul, így a NATO-nak elvárása a nemzeti képességek fejlesztése is.

Magyarországnak szüksége van erős, ütőképes, korszerű, 21. századi technikai eszközökkel felszerelt, a régióban meghatározott képességet jelentő haderőre, amely garantálni tudja Magyarország, a magyar emberek biztonságát - jelentette ki a miniszter.

Gripenek: három év múlva lesz aktuális a kérdés

A bizottság jobbikos elnöke, Mirkóczki Ádám a Gripen lecserélését érintő hírekről kérdezte a minisztert. Benkő Tibor elmondta, a Gripenek lízingelésére 2026-ig van érvényes szerződés, így 2022 előtt ezzel a kérdéssel nem kell komolyabban foglalkozni.

Sem F22-esről, sem F35-ösről nem tud beszámolni, mivel nincsenek ilyen tárgyalások

- közölte a miniszter, aki a légierőt érintő fejlesztések kapcsán felidézte, hogy a közelmúltban kiképző, valamint csapatszállító repülőgépeket is beszereztek; beszámolt továbbá a harckocsibeszerzésekről, továbbá az egyéb haditechnikai fejlesztésekről.

A bizottság fideszes alelnöke, Halász János gratulált a miniszternek ahhoz, hogy az elmúlt egy évben számos eredményt értek el. Továbbá egyebek mellett az önkéntes tartalékos rendszerről is kérdezte. Utóbbira válaszul a miniszter elmondta, hogy az önkéntes tartalékos katonák száma már elérte a 8500-at.

Az LMP-s Ungár Péter egyebek mellett a kibertámadások elleni védekezésről kérdezte a minisztert. Benkő Tibor elmondta, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat bázisán létrehoztak egy kiber műveleti központot, s a közelmúltban Szentendrén megkezdte működését a honvédség kiberakadémiája is.

Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a

Nemzeti Biztonsági Stratégia tárcák közötti egyeztetése már megtörtént, az rövidesen a kormány elé kerül.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018