Az autóvezető-képzés gyökeres megváltoztatása nem azért halad lassan, mert bárki is vitatná a reform szükségességét. Mindenki tudja, hogy az autósiskolák öldöklő árversenye már régen a képzés rovására megy. Egy beszédes szám: csak Budapesten nem kevesebb, mint 160 képzőhely működik. Némelyik már szinte fillérekért, néhány hét alatt megszerezhető "expressz" jogosítványt (tudást nem) ígér a hirdetésében.

Az elméleti oktatás műszaki része elavult, a gyakorlati képzés túlságosan vizsgaközpontú. A tanulóvezetők gyakran úgy mennek vizsgára, hogy alig vezettek forgalomban, nemhogy éjszaka, síkos úton, vagy autópályán. A budapesti vizsgázók fele megbukik az első megmérettetésen, de aztán egy részük (akinek nem ajánlják fel a megvesztegetés lehetőségét, mint néhány esetben Szekszárdon, ahol őrizetbe vettek egy korrupt vizsgabiztost és több oktatót) egy kis forgalmú vidéki városban könnyedén megszerzi a jogosítványt. Ezek után nem meglepő, hogy a legtöbb súlyos balesetet a fiatalok okozzák.

A Magyar Autósiskolák Szövetségének alelnöke, Sipos József is lesújtó véleménnyel van a kezdő sofőrökről, akik - csak néhány példa - jellemzően nem ismerik a párhuzamos közlekedés, a kapaszkodósáv vagy a körforgalom szabályait, nem tudják, mikor kell elsőbbséget adni a villamosnak, vagy éppen mekkora sebességgel szabad megközelíteni a vasúti átjárót.

A gépjárművezetés nem alkotmányos alapjog - az "Új rend és szabadság" program kormánybiztosa ennek alapján kezdeményezte a jogosítványszerzés feltételeinek szigorítását, sőt a vezetői engedéllyel rendelkezők tudásának felülvizsgálatát. Kondorosi Ferenc elképzelhetőnek tartja a próbajogosítvány és a pszichológiai alkalmassági vizsga bevezetését, valamint azt, hogy egy bizonyos életkorig csak kisebb kategóriájú autót vezethetnének a fiatal sofőrök.Vannak európai országok, ahol a vezetői engedéllyel rendelkezők egy ideig csak nappal, sőt egy tapasztalt sofőr társaságában vezethetnek, és/vagy kiegészítő vizsgát kell tenniük extrém körülmények közötti vezetésből, esetleg GPS-használatból.

Magyarországon viszont nem biztosított a jogosítványt szerzők hatékony felkészítése a téli közlekedésre, és emiatt nagyon sok baleset történik - mondta az InfoRádió Fórum című műsorában az Allianz Hungária Vezetéstechnikai Tanpálya vezető instruktora.

Pesoldt Ferenc rámutatott, hogy Ausztriában és Németországban például tanpályák tucatjai várják a kötelező oktatáson résztvevőket, nálunk viszont a tanulóvezetők jó része olyan időszakban gyakorol, amikor kifejezetten jók a látási és útviszonyok. A szakértő szerint új tanpályákat kellene építeni, és kötelezővé tenni, hogy ott is vegyenek órákat a tanulók.

Az autóvezetők természetesen ilyenkor azt mondják, hogy ideje lenne megtanítani a KRESZ-re például a kerékpárosokat is. Igazuk van - mondja László János, a Magyar Kerékpáros Klub elnöke, aki minden létező fórumon a városi biciklisták legfontosabb szabályát: a láthatóságot ismételgeti.

Ezen javíthat egy öt évvel ezelőtt született, de itthon csak most életbe lépett uniós irányelv, amely szerint speciális visszapillantó tükröket kell szerelni a 2000. január elseje után forgalomba helyezett, 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű teherautókra.

Ezek a tükrök lehetővé teszik, hogy a sofőrök lássák a jármű úgynevezett holtterét is, ahol bármikor felbukkanhat egy gyalogos vagy egy kerékpáros. Az intézkedés mintegy 100 ezer magyarországi teherautóra vonatkozik. Ezek nem vizsgáztathatók le, ha nincs rajtuk ilyen tükör, aminek használatát egyébként még a tapasztalt vezetőknek is érdemes gyakorolniuk - mondta korábban az InfoRádióban Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára.

És ha már láthatóság: a Magyar Látszerész Szövetség szigorítani akarja a jogosítványhoz szükséges látásvizsgálatot. Tóbiás Richárd elnök korábban az InfoRádióban azt mondta: fontosnak tartják azt is, hogy a baleset után ne csak alkohol-, hanem látásvizsgálatot is végezzenek. A tárgyalásokat már megkezdték a módosításokról.És a gyalogosok? Azokkal van a legtöbb baj - mondják erre hirtelen egyetértésben a kerékpárosok és az autósok. Nekik is igazuk van: a GRSP (Partnerség a Közlekedésbiztonságért) Magyarország Egyesület felméréséből kiderült, hogy a gyalogosok alig húsz százaléka ismeri a KRESZ rá vonatkozó szabályait - mondta az InfoRádióban Pausz Ferenc, az egyesület ügyvezető igazgatója, aki a törvényhozók figyelmébe ajánlja az eredményt.

A gyalogosok 65 százaléka tudja, hogy a kijelölt átkelőhelyen mindig elsőbbsége van az autósokkal szemben, míg 20 százalékuk gondolja úgy, hogy csak a jelzőlámpával ellátott zebrán jár neki ez az előny. A megkérdezettek csupán 19 százaléka tudta biztosan, hogy az útkereszteződésben elsőbbséget élvez a kanyarodó autóssal szemben.

A szaktárca az év elején még tavaszra ígérte a reformcsomagot, ám az még most sincs kész. A Nemzeti Közlekedési Hatóság stratégiai és módszertani igazgatója, Óberling József a Népszabadságnak azt mondta, hogy a tervezett változtatások sokasága alaposabb előkészítést igényel.

A lap "szakmabeliekre" hivatkozva azt írja, hogy a tanulók gyakorta csak félórát vezetnek a 45 perces órákon. Ez a trükk azonban könnyen kiküszöbölhető lenne az úgynevezett oktaméterrel, amely mágneskártyára rögzítené, hogy a tanulók hány percet vezettek, és mekkora távolságot tettek meg.

Óberling József ezzel összefüggésben csak annyit közölt: "lesz megoldás arra, hogy ne lehessen megrövidíteni a tanulókat".