Veres János pénzügyminiszter kijelentette: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a kormány intézkedései stabilizálták a helyzetet, a nemzetközi piaci bizonytalanság azonban Magyarországon is éreztette hatását, ezért estek a részvényárfolyamok.

A tárcavezető hozzátette: a hiánycsökkentés a legfontosabb feladat, amit a kormány meg is tesz, a jövő évi költségvetés tervezete már csak 2,9 százalékos hiánycéllal számol. Veres János támogatást kért a büdzsé elfogadásához a parlamenti erőktől.

A pénzügyminiszter után felszólaló házelnök azt mondta: válságkezelő programra van szükség. Úgy fogalmazott: a kérdés az, készek és képesek-e arra, hogy olyan helyzetet teremtsenek, amelyben egy cselekvési program közmegegyezésen alapuló védettséget élvez, és a pártok között zajló politikai küzdelem nem terjed ki a válságkezelés kérdéseire.

Szili Katalin kitért arra, a kisebbségi kormánynak kell megbirkóznia a válság szerteágazó hatásaival, de ezt csak akkor tudja véghez vinni, ha döntéseit garantált többségi támogatás övezi.

Simor: kevesebbet kell költeni

A jegybank elnöke szerint a pénzügyi válság kihívásaira hosszú távon csak az adhat megoldást, ha a magyar gazdaság sérülékenysége csökken, erősödik a tudatos kockázatvállalás, az ország bevezeti az eurót és megerősíti a növekedési képességét, egyebek között jelentősen csökkenti a jóléti kiadásokat.

Simor András a hosszú távú megoldás feltételei közé sorolta a megtakarítási egyensúly helyreállítását és a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentését is. Hangsúlyozta: adócsökkentésre szükség van, de csak a kiadások lefaragása után.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szólt arról is, hogy mindenkinek áldozatokat kell vállalnia az ország helyzetének stabilizálása érdekében. Simor András azt mondta: a pénzügyi válság kihívásaira hosszú távon az adhat megoldást, ha csökken a magyar gazdaság sérülékenysége, erősödik a tudatos kockázatvállalás, az ország bevezeti az eurót, és növeli a versenyképességet.

Megnyitójában Pálinkás József akadémiai elnök őszinte, nyílt, világos beszédet, ahol lehet, párbeszédet kért a nemzeti csúcsértekezletet megnyitó beszédében az Akadémia dísztermében.

Pálinkás József ugyanakkor világossá tette, hogy a nemzeti csúcsnak nem lesznek közjogi következményei, de szellemi és lelki következményei lehetnek.

A nemzeti csúcsértekezletet a miniszterelnök kezdeményezte múlt vasárnap, a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság magyarországi hatásaira reagálva.

Gyurcsány Ferenc korábban jelezte: azt szeretné, ha a tanácskozás résztvevői egyebek mellett javaslatot tennének az euró magyarországi bevezetésének dátumára, egy középtávú bérmegállapodásra, a nyugdíjrendszer átalakítására és a szociális rendszer megújítására.

A fórumon 66 meghívott vesz részt; többek között az 5 parlamenti párt elnöke, a frakcióvezetők, volt kormányfők, a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnöke és korábbi vezetői, valamint több miniszter. Meghívást kapott, de fenntartásai miatt nem megy el Sólyom László köztársasági elnök, Mádl Ferenc volt államfő, illetve Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke.