Nagy Balázs, az egyik ingatlan-tanácsadó vezetője elmondta, míg tavaly a II. kerületi irodában 40 millió forint volt az átlagos vásárlási érték, addig az idei évre ez csaknem a felére, 22 millió forintra csökkent. Mint mondta, elterjedt a piacon, hogy a 30 millió forint felett vásárlók számíthatnak az adóhatóság érdeklődésére. A vásárlások megtorpanása mellett a bérleti piac is visszaesett, mert megcsappant az igényes lakásokat hosszú távra bérbe vevő külföldiek száma. A multinacionális cégek már magyar alkalmazottakat foglalkoztatnak, ám ők nem keresik a drágább bérlakásokat. Eltűnt az a korábbi befektetői kör is, amely kiadási céllal vásárolta fel az új projektek exkluzív lakásait. Így a négyzetméterenként akár milliós szintet is elérő új lakások sokszor évekig üresen árválkodnak, még akkor is, ha a Várnegyedben vagy a Duna-parton állnak.

Évi egymilliárd forint fejében legálisan folytathatnák fogadásszervezői tevékenységüket Magyarországon a nemzetközi internetes fogadóirodák, amennyiben a parlament elfogadja a Pénzügyminisztérium erre vonatkozó javaslatát - írja a Népszabadság. A döntéssel azonban egyszersmind elvennék az esélyt a Szerencsejáték Zrt.-től ahhoz, hogy megvesse lábát a jövő útját jelentő online piacon. Az újítás szerint a több országban is online szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak - amennyiben az Európai Unió tagállamaiban vagy az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodásban résztvevő államok valamelyikében már rendelkeznek székhellyel - az állami adóhatóságnál nyilvántartásba kell vetetniük magukat. Amennyiben a bejelentés megtörténik, akkor a magyar állampolgárok számára is legálisan szervezhetnek bukmékeri rendszerű sport- és lóversenyfogadásokat.

A Magyar Nemzetben arról lehet olvasni, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) tájékoztatása szerint valóban előfordulhat, hogy még a bíróság megkeresésére sem tudják megjelölni az intézkedő rendőrök személyazonosságát az azonosító számuk alapján. Szerintük ennek az az oka, hogy egy adott akcióban több szerv is részt vesz. Az Országos Rendőr-főkapitányság válaszából szintén az derül ki, az intézkedő rendőrök azonosíthatósága kérdéses. Az azonosító körüli bizonytalanság azután vetődött fel, hogy a Kossuth téri tüntetők egyik vezére, Fáber Károly perében kiderült: a mentő tanúként beidézett rendőr százados személyét az azonosító szám alapján a BRFK nem tudja azonosítani.

Az index.hu arról közöl írást, hogy több nyugat-európai NATO-tagállam lakosságának zöme erősen ellenezné, hogy hazájuk katonai erővel védje meg a szövetség kelet-európai tagjait orosz támadás esetén a Financial Times kedden közzétett felmérése szerint. A londoni gazdasági napilap megbízásából elvégzett közvélemény-kutatás öt nagy nyugat-európai országra - Németországra, Nagy-Britanniára, Olaszországra, Spanyolországra és Franciaországra -, valamint az Egyesült Államokra terjedt ki. A vizsgálat kimutatta: jóllehet a NATO-alapokmány ötödik cikkelye a szövetségesek közötti kölcsönös segítségnyújtást írja elő, Németország, Olaszország és Spanyolország lakosságának többsége egyértelműen ellenezné, hogy országuk hadseregét bevessék például a balti köztársaságok megvédésére, ha azokat orosz fegyveres támadás érné. A Harris közvélemény-kutató által elvégzett felmérés szerint a grúziai háború óta meredeken nőtt azoknak a nyugat-európaiaknak a száma, akik szerint Oroszország nagyobb veszélyt jelent a világ stabilitására, mint például Irán, Irak vagy Észak-Korea.

A Világgazdaságban arról lehet olvasni, hogy a vállalatvezetők nem az árat tartják döntőnek a feltörekvő piacon. A londoni Ecenomist Intelligence Unit felmérése 1300 döntéshozó véleményét tükrözi 15, a külföldi működőtőke-beruházások szempontjából kiemelkedően fontos országban. A megkérdezettek 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a helyi piacokon a minőség az egyik legfontosabb versenytényező, míg az árakat csupán 41, a márkák presztízsét pedig 24 százalék sorolta dobogós helyre. Az iparvállatoknál és az egészségügyi cikkek előállítóinál az átlagosnál is nagyobb a minőségi termékek presztízse, míg az energetikában kevésbé fontos ez a szempont.

A portfolio.hu arról közöl írást, hogy az utóbbi hetekben két légikatasztrófa is nagy port kavart, augusztusban, Spanyolországban veszette életét több mint 150 utas, szeptemberben pedig az orosz Aeroflot légitársaság gépe zuhant le 88 fővel a fedélzetén. Az olaj árfolyama továbbra is magas, és a légitársaságok esetén a legjelentősebb költségtényező a kerozin, amely szoros korrelációt mutat a fekete arany árfolyamának alakulásával. A lakossági fogyasztás lassulásával párhuzamosan a drága üzemanyag súlyos problémákat okoz a légitársaságoknak és a vállalatok jelenleg a túlélésért küzdenek. Az utazóközönségben felmerülhetnek kérdések a légi közlekedés biztonságával, a repülőgépek karbantartásával és a korukkal kapcsolatban még annak ellenére is, hogy továbbra is a repülés számít a legbiztonságosabb közlekedési módnak.