Januárban aláírták a 4-es metró alagútjának építéséről a BKV és a Bamco konzorcium képviselői a szerződést. A dél-budai állomások kialakítását már nyáron megkezdték és a korábbi tervek szerint ősszel indulhatott volna a fúrópajzs.
Mivel a kelenföldi indítóaknát a többi között a terület tulajdonosával folytatott vita miatt nem tudták időben elkészíteni, legkorábban csak márciusban kezdődhet meg a 4-es metró alagútfúrása.
Árvíz
Tavasszal, csakúgy mint az ország több településén, a fővárosban is árvíz volt. A Duna vízállása Budapestnél meghaladta az utóbbi 100 évben mért legmagasabb értéket.
A rakpartok mellett a víz elöntötte a Margit-szigetet, így le kellett állítani a 28. Úszó Európa-bajnokság helyszínéül szolgáló Széchy Tamás uszoda építését, emiatt ismét csúszott, a már amúgy is halasztott átadás.
Végül az uszodát és az ideiglenes létesítményeket is sikerült időben befejezni, így megrendezhették a sporteseményt, ám csak december végére kapta meg a létesítmény a végleges használatbavételi engedélyt, és ennek hiányában nem is tudták téliesíteni. Ezzel több hónapig kihasználatlanul marad a teljesen új komplexum.
Combino
Az uszoda átadás csúszása mellett a nagykörúti villamos-pálya felújítás borzolta nyáron a kedélyeket. Az áprilisi országgyűlési választások után ugyanis megkezdték a nagykörúti villamos-megállók és felső-vezetékek felújítását, az érkező alacsony padlós Combino villamosok miatt.
A beruházásnak leginkább 2-es metró június elején kezdett, évek óta szokásos felújítása szabta a határidőt, párhuzamosan a két munka túlságosan megterhelte volna a város közlekedését.
Csakhogy - az új felsővezeték-hálózattal és villamosokkal kapcsolatos sorozatos problémák után - a vezetékek súlya miatt július közepén kidőlt két tartóoszlop a Margit-hídon. Többen Aba Botond, a BKV vezérigazgatójának felelősségét firtatták, ám nem történt változás a választások utáni, decemberi fővárosi közgyűlésig, amikor leváltották a közlekedési vállalat vezérét. Az új vezérigazgató Antal Attila, a Főtaxi és a Nógrád Volán korábbi vezetője.
Politikai és nem politikai viharok
Nem maradt vizsgálat és politikai támadások nélkül az augusztus 20-ai tűzijáték sem. Ezúttal azonban nem az esemény árával foglalkozott legtöbbet a sajtó, hanem a pont az égi parádé alatt Budapesten pusztító viharral, amely miatt csaknem 300-an sérültek meg, és öten életüket vesztették.
A balatonőszödi kormányülésről készült felvétel miatt kialakult szeptemberi és október 23-ai zavargások a város látképét is megváltoztatták, a közintézmények mellett hetekig védte kordon például a Magyar Rádió épületét. A Kossuth tér még mindig le van zárva.
Az októberi önkormányzati választásokon ismét újraválasztották Demszky Gábor főpolgármestert, ám megváltozott a fővárosi közgyűlés összetétele, csaknem egyenlőség alakult ki a koalíciós és az ellenzéki képviselők között. Ennek fényében már többen a testület működőképességét is megkérdőjelezték, már csak a főpolgármester-helyettesek személyéről folytatott koalíciós tárgyalások elhúzódása miatt is.
Rendkívüli üzemanyagár-változást jelentettek be