A csillagászok régóta figyelik a Bennu nevű aszteroidát, amely hatévente kerül a Föld közelébe. A számítások szerint pedig van rá esély, 2182. szeptember 24-én a Bennu 22 atombombának megfelelő erővel ütközhet a bolygónkkal. Noha a becslések szerint egy ilyen katasztrofális forgatókönyv esélye 1 a 2700-hez, a NASA mégsem kockáztat, mivel kozmikus léptékben ez már komoly fenyegetést jelent - olvasható a raketa.hu-n.

A Bennu – amely körülbelül akkora, mint az Empire State Building – eltérítésére a NASA ambiciózus küldetést indított – ennek első lépése volt az OSIRIS-REx űrszonda fellövése.

A Bennu ugyan a méretét tekintve messze elmarad a dinoszauruszokat kiirtó aszteroidától (az nagyjából 10 kilométer széles volt), mégis veszélyesnek számít a maga mindössze fél kilométeres szélességével. Ha eltalálná a Földet, 10 kilométer széles krátert hozna létre, és a pusztítás 1000 kilométeres körzetet érintene. Budapesttől nagyjából a francia határ van ilyen távolságban.

Az OSIRIS-REx küldetés több szempontból is történelmi jelentőségű: 2020 októberében az űrszonda történelmi landolást hajtott végre Bennu felszínén, és körülbelül 250 grammnyi sziklás anyagot gyűjtött össze. Ez volt a NASA első aszteroidminta-begyűjtése, és azóta is ez a világűrben valaha is összeszedett legjelentősebb minta.

Évekig tartó aprólékos tervezés és kivitelezés után az OSIRIS-REx küldetés most a nagy fináléjához közeledik – számol be róla az Interesting Engineering. Szeptember 24-én az űrszonda elindítja azt a kapszulát, amely az értékes Bennu mintákat tartalmazza. Ez a kapszula (nagyjából egy minihűtő méretű) fog majd belépni a Föld légkörébe. A kijelölt landolási zóna az amerikai védelmi minisztérium Utah-i teszt- és kiképzési tartománya, Salt Lake Citytől délnyugatra. A szakemberek igyekeznek ezután a kapszulát minél gyorsabban begyűjteni, hogy a mintát ne szennyezze a földi környezet.

Noha a küldetés elsődleges célja bolygónk védelme, magyarán, hogy el lehet-e téríteni az aszteroidát, ha úgy adódik, a Bennu-minták rendkívüli tudományos lehetőséget is kínálnak. Az aszteroidáról származó érintetlen törmelékek felbecsülhetetlen értékű betekintést nyújthatnak Naprendszerünk kialakulásába. Mint azt Nicola Fox, a NASA Tudományos Küldetés Igazgatóságának munkatársa közölte:

"a Bennu aszteroida érintetlen anyaga segít megvilágítani Naprendszerünk 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulását,

és talán még azt is, hogyan kezdődött az élet a Földön".