Különböző ráktípusok daganatai eltérő mikroszkopikus vagy egysejtű gombafajokat tartalmaznak, ezeknek a fajoknak a vizsgálata pedig egy napon hasznos lehet a rák diagnosztizálásában vagy a lefolyásának előrejelzésében – derül ki két tanulmányból, melyeket a Nature ismertetett.

"Lenyűgöző a gombákat a rákos megbetegedések környezetében vizsgálni" – mondta Ami Bhatt, a kaliforniai Stanford Egyetem mikrobiom-specialistája. Arra ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a tanulmányok csak arra utalnak, hogy van összefüggés a gombafajok és bizonyos rákos megbetegedések között – azt nem mutatják ki, hogy a gombák közvetlenül felelősek-e a rák terjedéséért.

35 rákfajtát vizsgáltak

A gombák a baktériumokhoz hasonlóan az emberi mikrobiom részét képzik, melyben az egyensúly kényes. Annak megértése érdekében, hogy ez az összetétel hogyan változhat meg a rákos betegeknél, Lian Narunsky Haziza, az izraeli Rehovotban található Weizmann Tudományos Intézet rákbiológusa és kollégái több mint 17 ezer szövet- és vérminta gombapopulációit katalogizálták, amelyek 35 ráktípust képviselnek.

A gombák – köztük számos élesztőgombafaj – jelen voltak a vizsgálatba bevont valamennyi ráktípusban, de egyes fajok rákbetegségtől függően eltérő kimenetelhez kapcsolódtak. Például a Malassezia globosa, egy olyan gomba, amelyet korábban a hasnyálmirigyrákkal hoztak összefüggésbe, a kutatók szerint a mellrák esetében jelentősen csökkent túlélési arányhoz kapcsolódott. A daganatokban lévő baktériumok jellemzésével Narunsky Haziza és munkatársai azt találták, hogy

a legtöbb gombafaj bizonyos baktériumfajokkal hajlamos volt együtt élni, ami azt jelenti, hogy a daganat a gombák és a baktériumok növekedésének egyaránt kedvezhet

– ellentétben a tipikus környezetekkel, ahol a gombák és a baktériumok versengenek a közös erőforrásokért.

10 ezer daganatsejtre jut egy gombasejt

Egy másik tanulmányban Iliyan Iliev, a New York-i Weill Cornell Medicine immunológusa és kollégái gyomor-bélrendszeri, tüdő- és emlődaganatokat vizsgáltak, és megállapították, hogy ezek általában Candida, Blastomyces és Malassezia gombákat tartalmaznak. A Candida magasabb szintje a gyomor-bélrendszeri tumorsejtekben a gyulladást elősegítő nagyobb génaktivitással, nagyobb arányú áttétképződéssel és az alacsonyabb túlélési arányokkal függött össze – állapították meg a kutatók.

A daganatban lévő gombasejtek jellemzése olyan, mint tűt találni a szénakazalban – mondja Deepak Saxena, a New York-i Egyetem mikrobiológusa, aki a gombák és a rák kapcsolatát kutatta. A mintától függően általában csak körülbelül egy gombasejt jut minden 10 ezer daganatsejtre. Ráadásul a megtalált gombák igen elterjedtek, így vigyázni kell, nehogy azokkal szennyeződjenek a minták.

Mindkét kutatócsoport adatbázisokból szerezte be a szövet- és vérminták nagy részét, így azok gyűjtésekor nem a gombás szennyeződés minimalizálása volt a cél, mondja Bhatt. Bár a kutatók olyan módszereket dolgoztak ki, amelyekkel a szekvenálási adatokból kiszűrték az esetleges szennyeződéseket,

szeretné, ha az eredményeket steril környezetben vett minták felhasználásával megismételnék.

Azt még vizsgálni kell, hogy az egyes gombafajok hozzá tudnak-e járulni a rák terjedéséhez, illetve azt is ki kell deríteni, megjelenésük elő tud-e idézni daganatos betegséget. Azt is kutatni kell még, hogy hat egymásra a vírusok, baktériumok és gombák együttes jelenléte.