A megfertőződöttek 4 százalékánál alakult ki hosszú Covid a King's College London szakembereinek kutatása szerint: az adatokat 100 ezer ember szolgáltatta, akik egy alkalmazásban rögzítették tüneteiket. A delta okozta hullám idején 10 százalék volt azok aránya, akiknél hosszan megmaradtak a betegséggel járó tünetek.

Összességében ugyanakkor magasabb lett a hosszú covidos betegek száma az omikron idején, mint korábban, ez annak köszönhető, hogy a variáns jóval több embert fertőzött meg – írja a BBC.

Az omikront elkapók magas száma felül tudta írni a variáns jelentette alacsonyabb rizikót, kommentálta Kevin McConway alkalmazott statisztikus professzor emeritus.

"Nem mintha lenne választási lehetőségünk, hogy melyik vírusváltozattal fertőződünk meg, arról pedig elképzelésünk sincsen, hogy egy új variáns milyen kockázatot hozhat magával"

– mondta.

A kutatók igyekeztek olyan változókat is figyelembe venni vizsgálódásuk során, mint hogy kit milyen régen oltottak be koronavírus ellen.

"Az omikron variáns lényegesen kisebb valószínűséggel okoz hosszú Covidot, mint a korábbi variánsok, mégis minden 23. ember, aki elkapja a megbetegedést, több mint négy héten át tartó tünetekkel küzd. Tekintettel nagy számukra, fontos, hogy továbbra is támogassuk őket a munkahelyükön, otthon és az egészségügyben is" – mondta Claire Steves vezető kutató.

A hosszú Covidnak nincsen pontos definíciója, az orvostudománynak még nem sikerült megfejtenie, miért alakul ki egyeseknél, míg másoknál nem. Pontos hosszáról és fő tüneteiről eltérnek a vélemények: alapvetően a

több mint 12 héten át fennálló panaszok esetében

beszélhetünk róla, ízlelés- és szaglásvesztés, ködös gondolkodás, ízületi fájdalmak, nehézlégzés és fáradékonyság is felléphetnek az érintetteknél. Álmatlanság, látásromlás és bélrendszeri problémák is felléphetnek az érintetteknél.