Rendhagyó vb-történelem: 1994 - tiszta Amerika!

A helyszín

Egyesült Államok (Boston, Chicago, Dallas, Detroit, East Rutherford, Orlando, Los Angeles, Stanford-San Francisco, Washington)

A dátum

1994 június 17.–július 17.

Különlegesség

Igazi siker volt az első, az Egyesült Államokban rendezett torna. A hárommillió fölötti össznézőszám éppen úgy ma is élő rekord, mint a hatvanezer fölötti átlagnézőszám. Különleges volt, hogy az írek, a norvégok, az olaszok és a mexikóiak csoportjában minden csapat azonos pontszámmal és nullás gólkülönbséggel zárt. Mint ahogyan az is, hogy a vb-történelemben először Detroitban fedett pályán rendeztek mérkőzést. A torna emlékezetes marad Baggio nagyszerű sorozatáról, amellyel elvitte az olaszokat a döntőbe. De két szomorú ügyről is. az egyik Diego Maradona doppingbotránya volt, amellyel gyakorlatilag lezárta pályafutását a világelitben, a másik a kolumbiai Andres Escobar drámája, akit a vb-n lőtt öngólja miatt már otthon, Kolumbiában, lelőttek gyilkosai.

A győztes dicsérete

Carlos Alberto Parreirával a brazil szinte új stílussal jelentkeztek, sutba vágták a régi „jogo bonitót”, s egy fegyelmezett, az európai futball néhány elemét hasznosító játékkal nyerték meg a világbajnoki címet. Legyőzték, méghozzá a házigazdák nemzeti ünnepén, a rendező ország csapatát. Amikor bajba kerültek (mint a hollandok ellen), tudtak újítani. A svédek ellen tanultak az első meccs hibáiból, s nyertek.

A meglepetés

Említhetjük néhány európai válogatott, elsősorban a román, valamint az elődöntőbe jutott svéd és bolgár csapat remek szereplését. Persze, meglepő volt Maradona doppingügye is – ki számított volna rá? Végül meglepetést keltett, hogy az előző három torna mindegyikén legalább a döntőig jutó, immár egyesített német csapat nem jutott túl a negyeddöntőn.

A legjobbak

Romário, Roberto Baggio, Hriszto Sztoicskov. Ők voltak az adidas és a FIFA szerint a torna legjobbja. A legjobb kapusnak járó díjat Michel Preud’homme kapta.

Az álomcsapat

Preud’homme (belga) – Jorginho (brazil), Marcio Santos (brazil), Maldini (olasz) – Dunga (brazil), Balakov (bolgár), Hagi (román), Brolin (svéd) – R. Baggio (olasz) – Romário (brazil), Sztoicskov (bolgár)

A gólkirály

Hriszto Sztoicskov és Oleg Szalenko holtversenyben nyerte meg a címet. Szalenko elsősorban egyetlen 90 percnek köszönhette ezt: a kameruniak ellen öt gólt is szerzett. Sztoicskov elosztotta a góljait, a görögöknek az argentinoknak, a mexikóiaknak, a németeknek és az olaszoknak is lőtt egy-egy gólt. A csoportmeccsek után csak a 3. helyért vívott mérkőzésen nem talált a kapuba.

Magyar szálak

Iváncsics Mihály 1934-es partjelzői működése után először választott a FIFA magyar játékvezetőt a fináléra. Puhl Sándor négy meccset vezetett a tornán, a negyedik a finálé volt.

A legfontosabb adatok

Mérkőzések száma: 52. Gólok száma: 141 (2,71-es átlag). Össznézőszám: 3 587 538 (68 991-es átlag)

A döntő

Brazília–Olaszország 0-0, tizenegyesekkel 3-2