Tarnói Gizella 1970-től a Magyar Rádiónál dolgozott, ahol a többi között a Jelenidőben, az Eco-mix, a Párhuzamos életrajzok, a Szorító és a Névjegy című műsorokat készítette.

1994-ben hagyta ott a rádiót, nem sokkal később az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese lett. Számos tényfeltáró riportot írt, egyik riportsorozatát 1998-ban Pulitzer-emlékdíjjal ismerték el.

Munkássága jelentős részben kapcsolódik a kisebbségi jogok védelméhez, 2001-ben Roma Polgárjogi Díjat kapott.

A súlyos betegség után elhunyt Tarnói Gizellát az Élet és Irodalom saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.