Szergej Sojgu - aki jelenleg az orosz biztonsági tanács titkári posztját tölti be - hozzátette: Vlagyimir Putyin elnök június 14-én elhangzott tárgyalási ajánlata óta Ukrajna 162 négyzetkilométer nagyságú területi, valamint további emberveszteséget könyvelhetett el, és mivel az ajánlatra nem válaszolt, a lehetőségei egyre csak szűkülnek, így minél később lép, annál több területet fog elveszíteni.

Sojgu azt is elmondta, hogy véleménye szerint "az ukrán népnek nagyon sokba fog kerülni a kijevi rezsim illúziója, hogy az európaiak szervezte újabb szép békecsúcson maguk is meg tudják majd oldani az ukránok összes belső problémáját".

Oroszország 2022 februárjában indított katonai támadást Ukrajna ellen, és a 2014-ben ellenőrzése alá vont Krím félszigetet is beleértve eddig mintegy 18 százalékát foglalta el, illetve tartja megszállva a szomszédos országnak. A hadszíntéren jelenleg kedvezőbb helyzetben lévő orosz fél azóta hivatalosan is a saját területévé nyilvánította azt a négy dél-kelet-ukrajnai megyét, amelyeket ugyan nem sikerült még teljesen elfoglalnia, de történelmi- és kulturális okokra hivatkozva arra szólította fel az ukrán vezetést, hogy harc nélkül adja fel a megyék teljes további területét, vagy egy tűzszüneti tárgyalás előfeltételeként ismerje el a jelenleg Oroszország számára kedvező hadihelyzetet.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az orosz javaslatra júliusban úgy reagált, hogy Ukrajna csak területi integritásának teljes helyreállítása esetén lenne hajlandó tárgyalni a békéről. Hangsúlyozva, hogy ez az álláspontja az ENSZ-tagállamok döntő többségének a támogatását is élvezi.