Infostart.hu
eur:
365.49
usd:
325.84
bux:
143326.2
2026. október 21. szerda Orsolya
Nyitókép: Pixabay

Világelső lesz egy európai ország: jön a "szellentésadó"

A világon elsőként megadóztatják Dániában 2030-tól az állattartó gazdákat a szarvasmarhák, disznók és bárányok által a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok mennyisége alapján.

Az intézkedés is hozzájárul ahhoz, hogy az 1990-es szinthez képest 70 százalékkal tudják csökkenteni 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátását - mondta el Jeppe Bruus adóügyi miniszter.

Egy tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatásúgáz-kibocsátás után 2030-tól 300 dán koronát (16 ezer forint) kell majd fizetniük az állattartóknak, 2035-től pedig ezt 750 koronára (40 ezer forint) emelik. A 60 százalékos adójóváírások nyomán azonban a tényleges adóteher 120 dán korona (6 ezer forint) lesz tonnánként, majd 300 korona (16 ezer forint) 2035-től.

Bár a légkörbe kerülő szén-dioxid elsősorban a klímaváltozásban játszott szerepe miatt kap nagy figyelmet,

a metán nagyjából 87-szer több hőt nyel el húsz év alatt az amerikai óceán- és légkörkutatási hivatal szerint.

2020 óta különösen gyorsan emelkedett a légkörbe bocsátott metán mennyisége a szeméttelepek, a földgáz- és kőolajkitermelő rendszerek és a haszonállatok révén. Utóbbi az emberi tevékenység okozta metánkibocsátás mintegy 32 százalékáért felelős az ENSZ adatai szerint.

Dániában egy átlagos szarvasmarha 6,6 tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gázt bocsát ki évente. A dán statisztikai hivatal adatai szerint 2022-ben csaknem másfél millió szarvasmarhát tartottak az ország területén.

A dán adóügyi miniszter elmondta, az új adónak köszönhetően nagy lépéssel közelebb kerülnek ahhoz, hogy Dánia klímasemlegessé válhasson 2045-re. Hozzátette: elsőként vezetnek be valós karbonadót a mezőgazdaságban, és remélik, hogy más országok is csatlakoznak majd.

Az ügyben hétfőn este született megállapodás a kormány és az állattartó gazdák képviselői között. A szakmai egyeztetéseken részt vevő, legnagyobb dán környezetvédelmi szervezet "történelmi kompromisszumnak" nevezte az adó bevezetését. A szervezet vezetője, Maria Reumert Gjerding kiemelte, hogy

az új karbonadó megalapozza az élelmiszeripar átrendeződését 2030 után.

Az adóról szóló tervezetet még jóvá kell hagynia a dán parlamentnek, de ez várhatóan akadálytalanul meg fog történni a kérdésben kialakult széles körű konszenzus miatt.

Címlapról ajánljuk
Matolcsy György őrizetbe vétele után körözik Matolcsy Ádámot, a fiát is

Matolcsy György őrizetbe vétele után körözik Matolcsy Ádámot, a fiát is

Miután őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét, a fia, Matolcsy Ádám is feltűnt a rendőrség körözési listáján. Az ügyészség korábban közölte: szerdán két embert vett őrizetbe a főügyészség, és két ember ellen nemzetközi elfogatóparancs kiadását indítványozta. Előzőleg gyanúsítottként hallgatták ki Matolcsy Györgyöt és bűntársait. A letartóztatásról várhatóan pénteken dönt a bíróság.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
A populizmus megeszi a gazdaságot reggelire? – Gondolatok a vagyonadóról

A populizmus megeszi a gazdaságot reggelire? – Gondolatok a vagyonadóról

A vagyonadó kapcsán jelent meg egy nagyon találó cikk a Portfolio-n, amely a tőzsdei cégek értékelését és egyáltalán a középvállalatok, startupok tőkepiaci növekedését elemzi a vagyonadó tükrében. A gondolatébresztőként ható cikkre reagálva írásomban kifejtem, miért gondolom úgy, hogy a vagyonadó tervezett bevezetése nemcsak a közteherviselésről, hanem a magyar vállalkozások növekedési lehetőségeiről és a hazai tőkepiac jövőjéről is szól. A cégtulajdonlás megadóztatása arra kényszerítheti a vállalkozókat, hogy beruházások és fejlesztések helyett adófizetésre vonjanak ki pénzt a cégeikből, ami visszafoghatja a növekedést és a cégek tőzsdére lépését is. Ha a cél a közteherviselés kibővítése és a magasabb vagyoni helyzetben lévők hozzájárulásának növelése, hatékonyabb megoldás lenne a magas jövedelmek progresszív adóztatása. De ha mindenáron ragaszkodik a kormány a vagyonadóhoz, akkor abból érdemes lenne kivenni a hazai bejegyzésű vállalatok részvényeit és üzletrészeit. Költségvetési szempontokat nézve pedig a bevételek növelése helyett a kiadási oldal lefaragása is szóba jöhetne, kezdhetnénk rögtön a rezsicsökkentés felülvizsgálatával.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×