eur:
399.53
usd:
368.15
bux:
86674.79
2025. március 14. péntek Matild
Nyitókép: Pixabay

Új adóról döntött az Európai Unió, de később jön

Hosszú vita után bólintottak rá a környezetvédelmi törvényekre.

Az Európai Unió tagországainak Luxembourgban ülésező környezetvédelmi miniszterei szerda hajnalban, tizenhat óra tárgyalás után megegyeztek öt klímavédelmi javaslatról, egyebek között arról, hogy 2035-től az új gépjárművek kizárólag akkor kerülhetnek forgalomba, ha szén-dioxid-kibocsátásuk zéró. Ez gyakorlatilag

a belsőégésű motorok végét jelenti az új személyautók és könnyű haszongépjárművek esetében.

A szén-dioxid-kibocsátási normák felülvizsgálatára vonatkozó jogalkotási javaslatot az Európai Bizottság terjesztette be 2021 júliusában. A jelenlegi megállapodás egy újabb lépcső a javaslatok uniós törvénnyé válása felé. A miniszteri megegyezés képezi az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalás alapját a jogszabályok végleges megszövegezésénél. Az EP már korábban támogatásáról biztosította a célkitűzést.

Az öt javaslat az Irány az 55 százalék! elnevezésű klímavédelmi csomag része, amelynek célja, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Az EU a világ harmadik legnagyobb kibocsátója.

Több tagállam - köztük Olaszország - szerették volna 2040-re halasztani a belsőégésű motorok kivezetését. Bár ezt nem sikerült elérni, a miniszterek elfogadták a többfelé csak Ferrari-kiegészítésként emlegetett záradékot, amely további öt év mentességet ad azoknak az autógyártóknak, amelyek tízezer járműnél kevesebbet állítanak elő évente.

A klímaválság és következményei egyértelműek, így elkerülhetetlen, hogy a politika foglalkozzon ezekkel a témákkal - szögezte le Frans Timmermans, az Európai Bizottság Európai Zöld Megállapodásért felelős alelnöke. Timmermans hozzátette: Oroszország Ukrajna elleni háborúja arra ösztönzi az országokat, hogy gyorsabban leszokjanak a fosszilis energiahordozókról.

A miniszterek a lakóépületek és a közlekedési eszközök károsanyag-kibocsátásának megadóztatását is támogatták, azzal a kitétellel, hogy az eredetileg tervezettnél egy évvel később, 2027-től vezessék be. A Reuters hírügynökség szerint feszült légkörben zajló tárgyalásokon megállapodtak egy 59 milliárd eurós szociális klímaalap létrehozásáról a 2027-2032 közötti időszakra, amelynek célja, hogy segítse a lakosság alacsony jövedelmű rétegeit a zöld átállás költségeinek viselésében. Litvánia volt az egyetlen ország, amely ellenezte a végső megállapodást, az alap kibővítését követelve. Lengyelország, Lettország és mások aggodalmukat fejezték ki az új karbonadó miatt, hangsúlyozva, hogy az jelentősen növelheti az állampolgárok kiadásait. Finnország, Dánia és Hollandia, amelyek nettó befizetők lennének a klímaalapba, azt szerették volna elérni, hogy az kisebb legyen.

A miniszterek az EU jelenlegi szén-dioxid-piacának reformját is támogatták, amely arra kényszeríti az ipari létesítményeket és az erőműveket, hogy fizessenek, ha szennyeznek. Az országok elfogadták az Európai Bizottság vonatkozó javaslatának főbb elemeit, egyebek között azt, hogy 2030-ig 61 százalékkal csökkentsék a kibocsátást, illetve a hajózásra is kiterjesszék az előírásokat. Egyúttal 2027-ig megszüntetnék a légitársaságok számára kiosztott ingyenes karbonkvótákat. A miniszterek két másik javaslatot is támogattak, amelyek célja, hogy megerősítsék a nemzeti kibocsátás-csökkentési célokat, illetve növeljék a természetes szén-dioxid-elnyelő felületeket, például az erdőket.

Címlapról ajánljuk
Vakmerő újoncok, McLaren-áttörés és az elnyűhetetlen címvédő – ezt várja a szakértő az idei F1-es szezontól

Vakmerő újoncok, McLaren-áttörés és az elnyűhetetlen címvédő – ezt várja a szakértő az idei F1-es szezontól

Nagyon jó összképet mutat a Forma–1 2025-ös mezőnye, a jelenlegi számítások szerint azonban a McLaren versenytempóban körülbelül három tizedmásodperccel veri a közvetlen üldözőket – mondta az InfoRádióban a Motorsport Online főszerkesztője. Vámosi Péter arról is beszélt, hogy a szezonnyitó Ausztrál Nagydíj végeredménye alapján még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az erőviszonyokról.

Csizmazia Gábor: a békéhez vezető úton sokkal több a kérdőjel, mint gondolnánk

Az amerikai–ukrán tárgyalásokról, az ezzel kapcsolatos amerikai igényekről, Volodimir Zelenszkij magatartásáról, vagy éppen a trumpi intézkedések republikánus és demokrata olvasatáról is beszélt Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.14. péntek, 18:00
Zsigmond Gábor
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Reagált Putyin a tűzszüneti javaslatra, összeomlottak az ukrán vonalak Kurszkban – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Reagált Putyin a tűzszüneti javaslatra, összeomlottak az ukrán vonalak Kurszkban – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Továbbra is egymástól eltérő jelentések érkeznek a kurszki régióból, miután az elmúlt napokban az orosz hadsereg áttörte az ukrán védelmet, és majdnem teljesen visszaszerezte azt a kiszögellést, amelyet még a nyáron foglalt el Ukrajna. Délután reagált Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán-amerikai tűzszüneti javaslatra, de nem mondta ki határozottan, hogy elutasítja-e azt vagy sem, hanem további megbeszéléseket helyezett kilátásba Donald Trump amerikai elnökkel. Trump nem sokkal később maga is megszólalt, pozitívan értékelve Putyin szavait, és azt mondta, kész tárgyalni az orosz elnökkel. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint azonban az orosz államfő csak újabb manipulációt mutatott be. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×