Infostart.hu
eur:
364.13
usd:
324.78
bux:
143256.68
2026. október 20. kedd Vendel
Burkát viselő afgán nő gyermekével és férjével Kabulban 2021. augusztus 22-én. Afganisztán legnagyobb részét elfoglalták az iszlamista tálibok a kormányerőktől.
Nyitókép: MTI/AP/Rahmat Gul

Maradjanak otthon az afgán nők, így nem bántják őket az utcán a tálibok szerint

Az Afganisztánban a hatalmat magukhoz ragadó radikális iszlamista tálibok felszólították az országban élő nőket, hogy maradjanak otthon, és ne menjenek dolgozni, mert a katonák nincsenek "arra kiképezve", hogy tisztelni tudják őket - adta hírül a CNN amerikai hírtelevízió.

Zabíhulláh Mudzsáhid tálib szóvivő úgy fogalmazott: a nőknek a saját biztonságuk érdekében nem tanácsos munkába menniük.

A szóvivő szerint az erre vonatkozó iránymutatás ideiglenes jellegű, és lehetővé teszi a tálib mozgalom számára, hogy megtalálja a módját annak biztosítására, hogy a nőkkel "ne bánjanak tiszteletlenül" vagy "ne bántsák őket".

Mudzsáhid kifejtette: az intézkedésre azért van szükség, mert a tálib harcosok "nincsenek kiképezve". A szóvivő szerint biztosítani akarják, hogy a nőknek ne legyen okuk az aggodalomra.

Mint mondta: arra kérték a nőket, hogy vegyenek ki szabadságot, amíg a helyzet nem rendeződik.

A CNN megjegyzi: az utasítással egyidőben a Világbank egyebek között a nők sorsa miatti aggályokra hivatkozva zárolta az afganisztáni segély- és fejlesztési projektekre szánt összegeket, az ENSZ pedig "átlátható és azonnali vizsgálatot" követelt azoknak a jelentéseknek a nyomán, amelyek a tálib hatalomátvételt követő jogsértésekről szólnak.

Az amerikai hírtelevízió emlékeztetett: a tálibok előző, 1996 és 2001 közötti uralmuk idején kitiltották a nőket a munkahelyekről, és csakis férfi hozzátartozóikkal, arcukat és egész testüket teljesen elfedő ruházatban hagyhatták el otthonukat. A tálibok ezzel szemben ezúttal azt állítják, hogy most majd mérsékeltebb politikát folytatnak, és tiszteletben tartják a nők jogait - ahogyan fogalmaztak: - az iszlám keretén belül.

Az afgán nők jogainak védelmét sürgeti Mario Draghi

Az afgán nők szabadsága és alapvető jogai védelmét, kiemelten az oktatásban történő részvételük biztosítását sürgette a nemzetközi közösségtől Mario Draghi olasz miniszterelnök abban az üzenetében, amelyet a G20 országcsoport nemi esélyegyenlőségnek szentelt tanácskozása alkalmából tett közzé.

Az eredetileg a női munkavállalók esélyegyenlőségéről tervezett konferencia középpontjába az afgán asszonyok és fiatal nők helyzete került.

A konferencia csütörtökön, az észak-olaszországi Santa Maria Liguréban kezdődött.

Mario Draghi a találkozóhoz intézett üzenetében kijelentette: senkinek nem lehetnek illúziói azzal kapcsolatban, hogy Afganisztánban a nők a szabadságuk és a méltóságuk elveszítését kockáztatják. "Két évtizeddel ezelőtti szomorú helyzetükbe térhetnek vissza" - írta az olasz kormányfő.

Úgy vélte, hogy a tálibok hatalomvételével az afgán nők ismét "másodosztályú állampolgárokká" válhatnak, akikre erőszak, rendszeres diszkrimináció vár

kizárólag nemi hovatartozásuk miatt.

Mario Draghi a G20-as országcsoport tagállamai kötelességének nevezte, hogy ne csak saját országukban, de nemzetközi szinten is biztosítsák a nők jogainak védelmét. Elengedhetetlennek tartotta az oktatás biztosítását a nők számára.

A konferencián résztvevő Helena Dalli, az Európai Unió esélyegyenlőségért felelős biztosa kijelentette, hogy a nők emberi jogainak szorgalmazása és védelme mindenhol az "inkluzív, globális, tartós" politikai megoldás részét képezi. Mély aggodalmát fejezte ki az afgán nők helyzete miatt: hozzátette, hogy az afganisztáni fordulat hosszú távon befolyásolhatja az országban élő nők életét és társadalmi szerepét.

Az Elena Bonetti, olasz esélyegyenlőségi és családügyi miniszter vezette találkozó - a meghirdetett programja szerint - hozzá kíván járulni a nemzetközi közösség esélyegyenlőségi stratégiájához. Ennek célja, hogy 2025-től a munka világában a nemek között esélykülönbséget 25 százalékkal csökkentse a G20-as csoporthoz tartozó országokban. Az olasz politikusnő szerint a pandémia jelentős terhet rótt a nőkre, az egészségügyben éppúgy mint a családokban. Kiemelte, hogy a járványidőszakban "drámaian" emelkedett a nőkkel szembeni erőszak mértéke.

Címlapról ajánljuk
Mi jön az árrésstop vége után? – Ígéret: a vásárlóknak is jobb lesz

Mi jön az árrésstop vége után? – Ígéret: a vásárlóknak is jobb lesz

Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára az InfoRádióban üdvözölte azt a miniszterelnöki bejelentést, mely szerint az ársapkát kivezetik, bíznak benne, hogy ez már november közepén megtörténik.

Íme, a költségvetés részletei Magyar Pétertől és Kármán Andrástól

Hétfőn, két óránál is hosszabb parlamenti előadásában a miniszterelnök már ismertette a 2027-os költségvetés alapvetéseit, kedden 10 órakor azonban a pénzügyminiszterrel együtt újabb információkat közölt. Kármán András a költségvetés részleteiről minden rendelkezésre álló ábrát megosztott, Magyar Péter pedig példákkal illusztrálta, milyen élethelyzetű emberek hogyan léphetnek egyet előre 2027-ben annak ellenére, hogy a költségvetést nagyon nehéz helyzetben vették át.
inforadio
ARÉNA
2026.10.20. kedd, 18:00
Szűcs Anita
a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense
Így múlik el Frankfurt dicsősége – a Commerzbank felvásárlása után

Így múlik el Frankfurt dicsősége – a Commerzbank felvásárlása után

Egyre több jel utal arra, hogy a Commerzbankért folytatott küzdelem sorsa lényegében már eldőlt: a frankfurti székhelyű hitelintézet a belátható jövőben elveszíti függetlenségét és beolvad az olasz Unicredit bankcsoportba – annak ellenére, hogy a bank menedzsmentje hevesen védekezik az ellenségesnek tartott felvásárlás ellen, a részvények 12 százalékát birtokló német szövetségi kormány pedig eddig kiállt a bank önállóságának megőrzése mellett. Az UniCredit azonban nem hagyta magát eltántorítani a Berlinből érkező intő szavaktól, hiszen – a 2005-ben felvásárolt müncheni székhelyű HypoVereinsbank révén – már több mint húsz éve sikeresen jelen van a német bankpiacon. A milánói bank jelenleg a Commerzbank részvényeinek már legalább a 38 százalékát birtokolja, s a felügyeleti hatóság zöld jelzését követően aligha kétséges, hogy megszerzi magának a frankfurti bankot. A nagy kérdés ezért ma már inkább az, hogy a felvásárlás után rögtön fuzionál-e a HypoVereinsbank és a Commerzbank, és ha igen, akkor München vagy Frankfurt lesz-e az egyesített leánybank székhelye.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×