A pert kezdeményező családok keresetükben azt hangsúlyozták, hogy a szárazság, a sarkkörök feletti jégrétegek jelentős olvadása és más természeti katasztrófák közvetlen hatással vannak életkörülményeikre.

A hat uniós országból származó, valamint kenyai és fidzsi-szigeteki felperesek szerint "megszűntek az évszakok", a hirtelen és kiszámíthatatlanul változó időjárás erősen veszélyezteti a mezőgazdasági tevékenységüket. Például az állatokat magasabb legelőkre kell terelniük, az őshonos növények pedig kihalnak a megszokott területeken.

Roda Verheyen, a felperesek ügyvédje elmondta, vízpartok mellett, hegyekben élő, mezőgazdasággal foglalkozó családokról van szó, akiket, és akiknek munkáját a klímaváltozás már eddig is nagyban érintette. Ezek az emberek azt várják az Európai Uniótól, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt védelmük és egy valódi katasztrófa elkerülése érdekében.

Hozzátette, az eljárás megkezdéséig hónapok telhetnek el, ugyanis előbb az uniós bíróságnak arról kell döntenie, hogy illetékes-e a per lefolytatására.

A 2015-ös párizsi klímakonferencián 195 ország közreműködésével megszületett keretmegállapodás azt a célkitűzést erősítette meg, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés legfeljebb 1,5 fokos legyen.

Az Európai Unió célja az, hogy az 1990-es adatokhoz képest 2030-ra legalább 40 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását, felgyorsuljon az ipar és energiaszektor modernizációja és a károsanyag-kibocsátók ne települjenek át lazább szabályozással rendelkező uniós kívüli országokba. A 40 százalékos csökkentés azonban nem elég ahhoz, hogy megvédjék az élethez, az egészséghez, a munkához és a tulajdonhoz való alapvető jogokat - vélik a felperesek, akik azt kérték a hágai bíróságtól, hogy semmisítsen meg három direktívát, amelyek az ipari vállalatok és a tagállamok kibocsátását szabályozzák.