"Franciaország 2009. január 1-jétől mindenképpen átadja az Európai Uniós soros elnökségét Csehországnak" - nyilatkozta az InfoRádiónak a francia Külügyi és Európai Ügyek Minisztériumának egyik, nevének elhallgatását kérő tisztviselője arra reagálva, hogy hétfőn egy tévévitában Václav Klaus Csehország uniós elnökségének elsikkasztási szándékával vádolta meg Nicolas Sarkozyt. A cseh államfő úgy vélte, a francia köztársasági elnök az euróövezet országait tömörítő Eurogroup által akarja megtartani befolyását az unió fölött.

A nyíltan euszkeptikus cseh köztársasági elnök kijelentéséről Franciaországban először a liberális Libération napilap adott hírt, megjegyezve, hogy az uniós elnökséget egyébként "jelentéktelen dolognak" nevező Václav Klaus az általa feltételezett francia törekvések leírására azt a szót alkalmazta, amelyet az állami vállalatok kétes privatizálására használtak Csehországban, közvetlenül a kommunizmus bukását követően.

Az InfoRádiónak nyilatkozó külügyminisztériumi tisztviselő azt mondta, nagyon meglepődtek Václav Klaus kijelentésein, annál is inkább, mivel július 1-je, Franciaország soros Európai Uniós elnökségének kezdete óta szorosan együttműködnek a csehekkel, és, mint fogalmazott, "nagyon jó velük a munkaviszonyunk". Ráadásul a január 1-jével kezdődő elnökségükre való tekintettel, a folyamatosság biztosítása érdekében a franciák eddig minden olyan döntésről előre tájékoztatták Prágát, amely az Európai Uniót érintette.

Václav Klaus azon vádjára, hogy Nicolas Sarkozy valójában az euróövezet országait tömörítő Eurogroupon keresztül akarja meghosszabbítani az Európai Unió feletti befolyását, a külügyminisztérium munkatársa azt mondta: a francia államfő mindössze annak a nagyon egyszerű és logikus felismerésének adott hangot, hogy válság idején sokkal egyszerűbb és hatékonyabb előbb kisebb struktúrákban tanácskozni, és az így megfogalmazott javaslatokat a 27 tagállam elé terjeszteni.

Nicolas Sarkozy ebből a megfontolásból kiindulva hívta első körben Párizsba a brit, a német és az olasz kormányfőket, ezt követte az euróövezet országainak tanácskozása, a folyamatot pedig az október 16-i uniós csúcs zárta le - mondta a minisztériumi tisztviselő.

"A lépcsőzetes tárgyalási mód jó mechanizmusnak bizonyult eddig, és mindez nem zárja ki a többi állam iránti szolidaritást" - tette hozzá. Szerinte ez Magyarország esetében akkor mutatkozott meg, amikor október 13-án az unió soros elnöksége támogatásáról biztosította a Nemzetközi Valutaalapot abban, hogy szükség esetén Budapest segítségére siessen.