Július 23-án rendezik ebben az évben a Forma–1-es Magyar Nagydíjat. Már decemberben arról számoltak be, hogy a futamnapi belépők elfogytak. Mennyire számít példátlannak az idei érdeklődés?

Ez a tizenharmadik nagydíjam. Az elmúlt 13 évben nem ez volt a jellemző, bár az elmúlt időszakban, főleg amióta a Liberty Media átvette a tulajdonosi jog gyakorlását a FOM fölött, dinamikusan és folyamatosan fejlődik, nagyon érdekes, hogy a fiatalok körében mennyire népszerű lett a Forma–1. Ilyen szempontból nem volt meglepetés az érdeklődés, hiszen a többi promoter is ezt tapasztalta. Kicsit frusztráló is, hogy például a vasárnapi ülőjegyek december végére elfogytak, ezzel kell megbarátkozni. Azért az elmúlt időszakok tapasztalatai azt mutatják, hogy ez egy hullámzó tendencia, bár most nagyon fölfelé megy és szemmel láthatóan az amerikai futamok belépésével nagyon nagy népszerűségnek örvend, de meglátjuk, hogy a jövő mit hoz.

Mennyire látszik, hogy a külföldi nézők milyen arányban érkeznek? Mekkora a magyar szurkolói érdeklődés?

Nehéz megállapítani pontos számokat, de a 80:20 százalékos arány hosszú idő óta beállt. Nagyon jellemző, hogy sok külföldi jön, főleg Nagy-Britanniából, Németországból, Hollandiából, Ausztriából és Olaszországból. A tavalyi szállásfoglalásoknál 40 százalékkal följebb vannak most, nagy részük négy- és ötcsillagos szállodafoglalás. Az a fajta sportturizmus, amit a Forma–1 generál, nagyon felfelé ívelőben van. Ennek megfelelően országok komolyan harcolnak is ezért, hogy elnyerjék a rendezés jogát.

A hazai érdeklődés mekkorának tűnik a korábbi esztendőkhöz viszonyítva?

Sokkal nagyobb, és itt kifejezetten a fiatalokra gondolok. Nem tudom pontosan, hogy ez a Netflix-sorozat hozománya, a Forma–1 social media tevékenysége, netán a versenyzők jó promótálása. Bernie Ecclestone mondta, hogy ő azokat szeretné kihozni, akik márkás órákat hordanak, a prémium osztályt. De az amerikaiak nagyon ügyesen megcélozták a fiatal korosztályt, és rengeteg ismerősöm keres, hogy a gyerek nem hagyja békén, szeretne kijönni a futamra. Mondtam, rendben van, de legközelebb majd ha lement a futam, hétfőn, akkor szóljanak, mert akkor lehet jegyet vásárolni.

Értékesíteni a következő évre csak azután kezdhetnek, hogy lement az aktuális esztendő futama.

Természetesen, de amint lement, a 2024-es futam rögtön értékesítésre kerül, azt látom, hogy a vásárlóközönség már ezt felmérte, látni a többi pályánál, hogy hogyan fogynak a jegyek. De azért ez sem mindenhol jellemző. Vannak olyan helyszínek, főleg Európában, ahol meg fognak szűnni a futamok, és valószínű, hogy hat futamra fog szűkülni az európai lista.

A huszonnégy-huszonöt versenyhétvégéből mindössze hat lesz majd európai?

Én azt látom, hogy igen.

Mikortól?

Ezt nagyon nehéz megítélni. Minden pálya küzd, és pont egy olyan hétvége előtt vagyunk, amelyiken, remélhetőleg, hosszabbítunk. Ez azért nagyon fontos, mert ez az első év, amikor olyan szerződéshosszabbítás előtt állunk, amikor valamit kell teljesíteni. Ebből is látszik, hogy a rendezési jogokért óriási harc van, hiszen most belefoglaljuk a szerződésbe, hogy mit kell teljesíteni ahhoz, hogy 2027 után is itt maradjon a Forma–1. El lehet dönteni, hogy van-e szükség Forma–1-es futamra 2027 után is, mert ha van, akkor a szerződésben komoly kritériumrendszer lesz felállítva, sőt, olyan ütemezés, amit be kell tartani. Például ha 2026. december 31-ig nem fejezzük be teljes mértékben a pálya felújítását, akkor joguk van elvinni a futamot.

Hol tart most a pálya felújítása? A közművekkel kezdtek, az év elején indultak meg az előzetes munkálatok, aztán pedig márciusban kezdett el dübörögni a munka.

Nagyon nehéz hat-nyolc-tíz hónap van mögöttünk, mert úgy kellett felkészülni az idei futamra, hogy folyamatosan zajlott a szerződés-újratárgyalás, kiemelném alelnökünknek, Ariane Franknak a munkáját, aki az elmúlt időszakban hetente, naponta egyeztetések sorát bonyolította le. A FOM-ban, tehát a Formula One Managementben is nagy átalakulás zajlott, sok ember cserélődött, jöttek újak, mindig támasztottak újabb feltételeket… És már nemcsak arról van szó, hogy újítsd föl azt az óriási épületet meg a lelátócserét kérem, hogy milyen funkciók kerüljenek bele, mekkora legyen a Paddock-klub mérete. A négy méter széles és a 12 méter hosszú bokszaink idejétmúltak. A FIA-előírás 7x21-es, ezáltal szélesedik az egész épület, keskenyebb lesz a depó, ahol a motorhome-ok vannak, azt is egy hídszerkezettel meg kell szélesíteni. De mindenféleképpen szerettük volna azt, hogy minden évben futam legyen. Tehát úgy vállaljuk a felújítást, hogy bontásra és építkezésre tíz hónap áll rendelkezésre, és amikor jön a futam, akkor tudjuk fogadni a Forma–1-es versenyt. Sőt, nemcsak hogy fogadjuk, de a televízóban ne is látszódjon, hogy ott építési terület van. Ennek megfelelően elkezdődött a közművek felújítása, ami azért volt szükséges, mert az új infrastruktúra alá bele kell rakni az új csöveket, a vízrendszert, az áramellátást. Nagyon sok helyen át van fúrva a pálya és már le vannak fektetve a csövek, de mostanra olyan állapotba kellett hozni a pályát, hogy ezt ne lehessen észrevenni.

Sikerült?

Sikerült. Sokszor jártak itt szemlén, néha csak azt vettük észre, hogy itt vannak, jönnek, és akkor a pályaigazgató elkezdett körbekocsikázni, és akkor megmutatta az összes gödröt és mindent, tehát nem bízzák a véletlenre.

Nyilvánvalóan ez nagyon stresszes annak a munkáscsapatnak, amelyik végzi ezeket az átalakításokat. Ugyanakkor az, hogy több év van a teljes felújításra, gondolom, hogy valamiféle mozgásteret is ad, még ha nem is túl nagyot.

Igen, nehéz, mert el kell magyarázni nekik, hogy ez nekünk mennyire fontos, de állami tulajdonú vállalat vagyunk. Hosszú közbeszerzési eljárásnak kell megelőznie a felújítást. A jogtulajdonosunk, a Nemzeti Sportügynökség fogja lebonyolítani ezeket a közbeszerzési eljárásokat. A 320 méter hosszú, többemeletes paddock-épület az új bokszokkal, az új VIP-val meg a sajtóközponttal és a szemben lévő tízezres lelátó és a két alagút, ami összeköti a rendszert, felépül, de ez még mindig a minimálprogram. Szeretnénk majd a régi falelátókat is kicserélni. Az amerikaiak nem nagyon értik, hogy ez miért tart három évig, hiszen Szaúd-Arábiában, tíz hónap alatt, nem tudom, hány százmillió dollárból megcsinálták. Más világot élünk. Ott, Szaúd-Arábiában két pályát is fölrántottak két év alatt, mert az egyik nem sikerült jól, aztán átvitték máshova. Mások a körülmények, de ezt elfogadják, és a Libertynél bármennyire is a pénz az úr, azért a hagyományos európai pályák élveznek némi előnyt, presztízst, mert a tradíció nagyon fontos, és örömmel mondhatom azt, hogy Monaco, Monza, Barcelona mellett Budapest benne van a hagyományos európai pályákban.

Mi minden újulhat meg, ha további források rendelkezésre állnak majd a következő években?

A legeslegfontosabb, hogy a főépület, ahol az FIA-irodák vannak, ahol a sajtóközpont, ahol a paddock-klub, ahol a bokszok vannak, ahol a versenyzők tartózkodnak, teljes mértékben megújuljon. Ezt sajnos nem lehet átépíteni, le kell bontani, a mínusz 1 szintre le kell menni, mert átjárást kell biztosítani a szemben lévő lelátó és a paddock-épület között. Felmértük azt, hogy a depók mekkorák a világ összes pályáján, a mienk messze a legkisebb, és azáltal, hogy nagyobb lesz az épület, még kisebb lesz, és a teherbírása sem akkora. Végigmentünk a paddockon, a motorhome-ok akkorát fejlődtek az elmúlt tíz évben, hogy elképesztő. A kamionok súlya miatt teljesen új alapozás szükséges és nagy szélesítésnek lesz kitéve a depó, támfalazással, illetve a Super Gold lelátó mögött, ami az új kommentátorfülkéket illetve a nagyon szép VIP-részt fogja tartalmazni. A mögött pedig egy tízezer négyzetméteres rendezvénytér lesz, hiszen az elmúlt időszakban ez egy fesztivál lett, több színpaddal. Most azért kellett a 13-as kanyarba gyalogoshidat építeni, hogy a versenyzők át tudjanak menni kiszolgálni a nézőközönséget, hiszen színpadra állnak, interjúkat adnak. Ez egy nagyon komplex négynapos rendezvény, amihez biztosítani kell a menekülőutakat és a megfelelő négyzetmétert is.

Megvan-e, hogy mikor kell megtörténnie magának a lebontásnak?

A Hungaroring Sport Zrt. egy 25 főből álló rendezvénylebonyolító cég. Mi meg tudjuk szervezni a Forma–1-et, de mindig is mondtam, hogy mi nem értünk az építkezéshez. Viszont a szakemberek a FOM-mal egyeztetve fölállították az ütemtervet, lesz egy feltételes közbeszerzési eljárás, annak meglesz az ára, hogy ez mennyibe fog kerülni, és ezt az anyagi forrást kell a kormánynak rendelkezésre bocsátani, ha akarunk 2027 után is Forma–1-et. Régen az volt a gondolat, hogy 15 hónap alatt ez föl tud épülni, de akkor el kellett volna raknunk egy futamot májusra és, mondjuk, egyet szeptemberre, és akkor a kettő között talán meg lehetett volna csinálni. Viszont elmenni erről a jó július végi időszakról elég kockázatos. Egyszer már félig-meddig megbeszéltük a cserét Szentpétervárral, de orosz futam már nincsen az ismert okok miatt. Azt gondolom, hogy év végén lesz a közbeszerzésnek nyertese, és bízom abban, hogy például a depószélesítést a jövő évi futamig, tehát 2024-ig meg lehet csinálni. A 2024-es futam még meglenne ezzel az épülettel, ugyanígy nézne ki, de akkor már meglenne a bejárat, a depószélesítés és a közművek, és a 2024-es futam után rögtön bontásra kerülne mind a fő lelátó, mind pedig a paddock épület, és kezdődhet egy őrült tíz hónap. Valószínű, hogy a 2025-ös futamra nem lenne teljesen kész, de annak úgy kell kinézni, minthogyha kész lenne, tehát a televízióban ez nem látszódhat. Ehhez már készítettünk látványterveket, ezt már elfogadta a FOM. Lehet, hogy például a versenyirányítás ki lesz szervezve, mondjuk, egy ideiglenes épületbe, hogy a főépületben mehessen a munka, és a 2025-ös futamra olyan 80 százalékos készültségi fok lenne, és a 2026-os futamra lenne remélhetőleg kész teljesen.

Erre az évre milyen változások lesznek? Mennyire tér el ez a versenyhétvége a 2022-estől?

Nem különösképpen, a közösségi közlekedéssel megállapodtunk, a MÁV-val, a Volánnal, hiszen a kerepesi hévmegállótól buszok szállítják majd a szurkolókat hozzánk. Egyébként az is egy érdekes kérdés, hogy hogyan lehet még jobban megközelíthetővé tenni a Hungaroringet. Nagyon régi tervünk egy végállomásszerű HÉV-állomást kihozni a Hungaroring főbejáratához. Az új elkerülő út első szakasza már átadásra került. Ott is az elkerülő út és a Hungaroring között ki lehetne alakítani kulturált, betonozott parkolókat, sokkal jobb megközelíthetősége lenne a pályának. De ez már Kerepesnek, Mogyoródnak és a területnek a fejlesztési dolga, nagyon komplex fejlesztési terv. Magyarország nemzetközileg is a legjobban elismert rendezvényének elsősorban át kéne gondolni azt, hogy hogyan lehetne a környezetet is úgy fejleszteni, hogy a környező településeknek is jó legyen, használható legyen és sokkal kulturáltabb legyen az egész.

Az elérhető-e, hogy még több nézőt fogadhasson be? Hiszen az idei futamra még több szurkoló kimehetett volna, ha nagyobb a létesítmény.

Igen, de azért a napi százezer főnél sokkal többet nem lehet fogadni. Pontosan az előbb említett megközelítő utak, elkerülő utak, a leüríthetőség, menekülőutak miatt nyilván van egy plafon, amit el tudunk érni. Ha ezt sok szempontból át lehetne gondolni, akkor természetesen lehetne, Silverstone-ban most 480 ezer fő volt, de ott sokkal nagyobb a terület és más a megközelíthetőség. Mindenki megőrül, amikor azt mondjuk, hogy százmilliárd vagy nem tudom, mennyi lesz a felújítás, de ha jobban belegondolunk, hosszú távra tervezünk, és remélhetőleg a szerződéshosszabbítás is 2032-ig vagy akár még tovább szólhat, tehát ilyen szempontból megéri a környékbe is befektetni.

Hogyan épül fel most ez a száguldó cirkusz? Hogyan telik az utolsó néhány nap? Hogyan érkeznek a csapatok? Miként alakul a nézők kiszolgálása? Milyen teendőik vannak ezekben a napokban?

Ilyenkor jobb, amikor két hét van két futam között, mert van idejük a csapatoknak is, tényleg nagyobb lélegzetvételnyi idő, mert amikor egymás utáni hétvégeken következnek a futamok, az borzalmas rohanás. A szokott menetrend szerint haladunk. Némi nehézséget okoz, hogy a közműveket vissza kellett temetni, sőt, a megszokott bejárat is elbontásra került és most egy ideiglenes kapu fogadja az érkezőket. A műveleti operatív központ még nem épült föl, ez az egyik lelke egy Form–1-es pályának, ez a leendő új irodaház aljában fog felépülni, ahol a katasztrófavédelem, a rendőrség, a mentők, a szervezők, a biztonsági szolgálat operatív csoportként működik 0‒24-ben egy ilyen nagy rendezvényen. Nekik is ideiglenes otthont kell építeni, úgyhogy rengeteg teendőnk van még az elkövetkezendő napokban.

Mikor érkeznek meg a pilóták?

A pilóták, illetve a csapatok fokozatosan érkeznek. A kiszolgáló személyzet természetesen már itt van több száz fővel, minden csapat fölállította a bázisát. Szerda délutántól pályazár van, csak engedéllyel lehet bemenni az érintett területekre. Szerdán érkeznek a versenyzők is, minden készen várja őket, csütörtökön már jönnek ki, lesz egy pitlane-, egy paddock-séta, azoknak, akik vásároltak erre jegyet, autogramosztás is lesz.

Eső lehetséges, különösen pénteken-szombaton, a prognózis szerint. Kell-e ezt kezelniük?

Eső lehet, vihar ne legyen. Azért számtalan olyan eset volt már, amikor hajnalban traktorokkal kellett vontatni, mert nem lehet ennyi lebetonozott parkolót biztosítani. A világ összes pályája úgy működik, hogy külterületen, olyan helyen zajlik a parkolás, ahol, ha megázik az a terület, akkor probléma lesz. Tehát itt is, amikor nagy esők vagy hirtelen nagy záporok vannak, amik mostanában elő szoktak fordulni, azok tudnak némi gondot okozni.

A hétvégi Hungaroring-futammal és általában a Magyar Nagydíjjal kapcsolatban hogy tapasztalta, mekkora a politikai egyetértés a verseny mellett és milyen nemzetgazdasági hatásai vannak egy-egy ilyen versenyhétvégének?

Az elmúlt tizenhárom évről tudok nyilatkozni, többször lehetett érezni régebben, hogy vitatkoztak arról, hogy megéri-e Magyarországnak Forma–1-es futamot rendezni, milyen sokat fizetünk, milyen sok a jogdíj, lehetne ezt a pénzt másra is költeni természetesen. Az utóbbi öt-hat-nyolc évben nem érzékeltem ezt a vitát. Nyilván hozzájárul ehhez az is, hogy az elmúlt tizenhárom évben tizenkétszer nyereségesek voltunk, erre büszkék vagyunk, és a kutatások is azt mutatják, hogy annak a befektetett pénznek, amit az állam fizet jogdíj gyanánt, a többszöröse jön vissza a különböző területeken, például szállásfoglalásban, költségben a külföldiek részéről. A másik az, hogy nyilván a Forma–1 megítélése az utóbbi időszakban nagyon magasra helyeződött. Tömegeket mozgat meg, és a nézettsége is nagyon jó, hiszen az olimpiák, illetve a futball-világbajnokság után rögtön ott jön nézettségben, és a magyar futam nézettsége az elmúlt években is kimagasló volt. Azért ezek olyan tények, amelyek aláhúzzák, hogy ez egy vitathatatlanul jó projekt. De ezt mindig az adott országnak kell eldönteni, az adott kormánynak. Én az elmúlt időszakban nem találkoztam olyan politikussal, akár ellenzékivel, akár kormánypártival, aki vitatta volna annak a létjogosultságát, hogy kell-e nekünk. Én azt látom, hogy minden ország nagyon szeretne futamot rendezni, az, hogy a régióban nálunk van, meg Ausztriában, szerintem óriási kincs. És nemcsak azért, mert jól szervezzük, hanem a kialakult kapcsolatok is arra predesztinálnak minket, hogy ott tudunk lenni, nagyon hosszú távon. Természetesen lehet vitatni, hogy az a sok pénzt, amit jogdíjra kifizetünk, megéri vagy nem, de ez szerintem politikai kategória, olyan, mint amikor az olimpiából politikai kérdést csináltak, hogy megéri-e Budapestnek olimpiát rendezni vagy nem. Nyilván ebben én nem nyitnék vitát.

Ami még az osztrákokkal való kapcsolatot illeti, mennyire tud együttműködni a két rendezői gárda vagy a két versenyhelyszín és mennyire konkurenciája egymásnak? Az Osztrák Nagydíj jövője biztosított hosszú távon.

Igen, ők most hosszabbítottak. Nagyon jó munkakapcsolat van köztünk, ráadásul úgy, hogy a jegyeladást is ugyanaz a cég végzi. Sokat megosztunk a tapasztalatokból, sőt, nagyon összekovácsolt minket, amikor a világsorozatot mi indítottuk el a Covid idején, és ez óriási presztízsnyereség. Ennek még nagyon sokáig fogjuk élvezni az előnyét, hogy akkor bátrak voltunk és merészek, és egyébként anyagilag sem jártunk túl rosszul. Még hogyha nézők nélkül is. De ezt a Liberty Media rettentően értékelte, és azt gondolom, ez benne van a mostani szerződéshosszabbításban is.

Akkor nem konkurenciája a két pálya egymásnak?

Nem érzem ezt, egyrészt azért, mert ügyesen egymástól kicsit távol tartjuk a futamokat, ha egymás utáni hétvégén lennének, azért az kevésbé lenne jó. Amúgy teljesen másról szól a két futam, szerintem. Ha valaki volt Ausztriában, gyönyörű szép a pálya, le a kalappal tényleg, nagyon irigykedünk sokszor, de a Magyar Nagydíj hangulata nem hasonlítható máshoz, ráadásul Budapest közelsége fontos, elképesztően népszerű a pilóták, de mindenki körében.

Erre a versenyhétvégére elérhető-e még bármilyen jegy?

Napijegyek talán, sétáló jegyek még majd kint a kasszánál lesznek elérhetők. Meg kell próbálni.

A Magyar Olimpiai Bizottság elsősorban már a következő évi párizsi olimpiára készül. Gyűlnek is szépen a kvóták, de azért nem túlságosan gyorsan. Ön, a MOB elnökeként mennyire elégedett a jelenlegi helyzettel és mennyire tartja nehézkesnek a kvótaszerzést 2023 nyarának közepén?

Biztos voltam benne, hogy minden kvótáért véres küzdelmet kell folytatni, nem ott tartunk, hogy könnyen kiküldünk egy kétszáz fős csapatot. Nagyon nehéz kijutni, ezt nem vitatja senki. A Magyar Olimpiai Bizottságot is úgy ítélik meg, hogy most hány aranyérmet nyerünk, hány érem várható egy olimpián, hány fős lesz a csapat. Természetesen szurkolunk és mindent megteszünk, de közvetlen ráhatással Rasovszky Kristófra nem tudok lenni, hogy megszerezze a kvótát. Ellenben nagyon gratulálok neki, tényleg fantasztikus eredmény például ez a vb-ezüstérem, és örülünk, hogy kvóta van, de nagyon nehéz lesz hozni azt a létszámot, amiben mi reménykedtünk, hogy elérjük a tokiói kvótaszámot.

Ezért sokat tehetnek a csapatok, négy vagy akár öt eséllyel rendelkező csapatunk is van, hiszen a női kosárlabda-válogatott szenzációs Eb-szerepléssel negyedik lett.

Nagyon örülök, mert nagyon fontos az olimpiai aranyérmek száma vagy a kvótaszám, de azt szeretném, ha minél több sportágban és főleg csapatsportágakban tudnánk képviselni Magyarországot a jövő évi párizsi olimpián. Azt, hogy a sportolók a szurkolók körében is nagyon népszerűek legyenek és példát mutassanak annak érdekében, hogy ne csak ők sportoljanak, hanem az egész társadalom is. Szerintem az egész olimpiai mozgalomnak ez lenne a célja, és a párizsi olimpiának is ez a mottója, hogy vigyük ki a stadionokba és vigyük be az emberek közé a mindennapi sportolást és a sportolás élményét. Szerintem ezt Párizs nagyon jól meg fogja mutatni, hogy egyfajta új trend van a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban is, és bízom benne, hogy ez Magyarországon is majd érezhető lesz. Ettől függetlenül remélem, hogy nagyon sok érmet fogunk szerezni.

Ha az eredményességet nézzük, akkor az elmúlt évtizedekben elsősorban az úszás, a kajak-kenu és a vívás, illetve a vízilabda szállította menetrendszerűen az érmeket. Most lát-e valamiféle bővülésre lehetőséget, akár arra, hogy a tokióihoz hasonlóan viszonylag sok sportágban születhessen magyar érem?

Ezért örültem az Európa-játékokon, hogy feltűntek új arcok és olyan új sportágak, ahol eredményt tudtunk elérni. A világ azért más. De azért szeretném, hogy minél szélesebb spektrumon tudnánk jól szerepelni, és itt a helyezésekre is komolyan gondolok. Persze szeretnék tíz aranyérmet természetesen és fel is tudnám sorolni azokat, akik esélyesek. De ettől függetlenül azért látok olyan tendenciákat is, motivációs dolgokat egyes sportolóknál, ami nem feltétlenül tölt el örömmel. Azok a problémák, amik egyes sportolóknál vagy sportágaknál fellépnek, nyilván nagyon nehezen emészthetők meg számomra, de el tudom fogadni, mert nyilván minden sportolónak egyéni problémája van.

Mi a teendő ilyenkor? Gondolhatunk Milák Kristófra, aki ebben az évben kihagyja a csúcseseményt, a fukuokai világbajnokságot, és ő a magyar sportélet egyik sztárja, egy ikonja, aki évek óta szállította az eredményeket.

Annak ellenére, hogy meg tudom érteni, mégsem könnyen emésztem meg természetesen. Én azt mondtam Kristófnak, amikor egyszer találkoztunk, hogy voltam én így az aktív sportolói pályafutásomban, hogy megrekedtem, hogy most minek is csinálom? Lehet, hogy egy pillanatra elveszti az ember a motivációját, a környezete miatt vagy családi problémái miatt, de ezeket a döntéseket gyorsan és határozottan hozza meg a jövő érdekében. Például úszásban, vannak problémák azokkal, akik eddig hozták az eredményeket, de kajak-kenuban is ugyanezt látom, mert ott azt mondjuk mindig, hogy két-három aranyérem biztos. De egyrészt nem vesszük figyelembe azt, hogy átalakultak a versenyszámok, s számunkra nem mindig kedvezően, másrészt pedig azt nem vesszük észre, hogy komoly generációváltás zajlott le, például, női kajakban. Az Európa-játékokon az látszott, lehet, hogy ezek a lányok még nem érettek arra, hogy aranyéremről beszéljünk, és ezeket nyíltan és nyugodtan ki lehet jelenteni, mert nem lehet mindig egy sportágtól vagy versenyszámtól elvárni azt, hogy tuti aranyérmes vagy érmes lesz. De ott van például férfikajakban is, hogy most Kopasz Bálint indul-e a világbajnokságon.

Indul, csak nem olimpiai számban, egyelőre ez a terv.

Az olimpiai számok kiemelten fontosak. Elképesztően érdekes és színes a kép így olimpia előtt éppen hogy egy évvel.

Július 26-án lesz egy év az olimpiáig.

Így van, és nagyon készülünk, nagyon meg akarjuk becsülni a már kvótás sportolóinkat és üdvözölni a magyar olimpiai csapatban, és minden támogatást szeretnénk megadni a legjobb felkészülés érdekében, de azt tudomásul kell venni, hogy ez egy kőkemény menet lesz.

Elfogadható valamennyire egy sportolótól, ha bizonyos időszakokban más jellegű életre van szüksége? Nyilván Milák Kristóf hiánya az eredménysor szempontjából látványos, de ha jövőre visszatér, szinte mindenki elfelejti a fukuokai vb-kihagyást. Hogyan látja ezt a kérdést?

Nehéz. Nyilván elfogadható. Nem mindenki érti meg. Én is nehezen értem meg, hogy egy évvel az olimpia előtt kihagyni egy világbajnokságot jó döntés. Ez nyilván jövőre Párizsban ki fog derülni. Ettől függetlenül én is nagyon sokszor éreztem úgy, hogy minden évben kifacsarom magam egy világbajnokságra és mindig irigyeltem azokat a nyugati országokat, ahol egy-két világbajnokságot simán kihagytak azért, hogy egy olimpiára sokkal jobban, nagy levegővétellel fel tudjanak készülni. Nekünk annak idején minden vb-n, minden versenyen bizonyítani kellett, sőt, itthon véres csaták voltak a válogatóversenyeken is, és egy idő után ez kizsigereli az embert, és mire eljutna oda, hogy nagyon jól kéne teljesíteni, lehet, hogy elfogy az energia. Az biztos, hogy Milák Kristófnak minden segítséget meg kell adni ahhoz, hogy a lehető legjobban fel tudjon készülni Párizsra.

Az benne volt a pakliban, hogy lehet olyan év, amikor Kopasz Bálint sem tud olyan szinten teljesíteni, ahogy ő szeretné? Ő állócsillag volt az elmúlt években, bár előfordult korábban is, hogy Varga Ádámtól kikapott egy hazai válogatón. Ebben az évben viszont Varga Ádám egyértelműen előtte jár és ráadásul kajak-kenuban nem az a helyzet, mint úszásban, hogy egy világbajnokságon, egy nemzetből ketten is elindulhatnak, sőt egy Európa-bajnokságon úszásban egy nemzetből négyen is elindulhatnak. Kajak-kenuban csak az olimpián van meg a lehetőség, hogy egyesben, illetve kajakpárosban legyen egy nemzetből két egység.

Régen olimpián sem volt ez a lehetőség, úgyhogy mi véresre vertük Csipessel egymást egész éven keresztül, hogy ki fog elindulni az olimpián, aztán hála Isten, én ötszázon, ő ezren elindult. Óriási dolog, hogy kettő indulhat. Egyrészt szerintem Kopasz Bálint nem teljesít rosszabbul, egyszerűen Varga Ádám megy szenzációsan, 1:36.2-t ment most kint az Európa-játékokon 500 méteren, egyesben, az régen egy páros idő volt. Úgyhogy le a kalappal Ádám és a csoportja előtt, mert egy nagy csoportban készül, mindenféle fakszni nélkül, az újpesti öbölben, szoktam nézni őket edzésen.

Nincsenek sztárallűrjei.

Ádámnak nincsenek. Föl is tett egy félénk kérdést az Európa-játékokon, hogy egyszer szeretne kijutni a Hungaroringre, egy Forma–1-es futamra. Mondom, Ádám, amit kérsz, bármit. Olyan szerény és annyira alázatos sportoló, én szeretem az ilyeneket, és nagyon rákoncentrál a versenyére. Most minthogyha beérett volna, ötszázon is meg ezren is jól megy, de azért még egy év van az olimpiáig. Nagyon fontos a kvótaszerző duisburgi világbajnokság, de onnan még messze van. Ha van két ilyen klasszis versenyzőnk, az szerintem fantasztikus. Szerintem Bálint nagyon magas színvonalon teljesít, de Ádám most jobb.

A budapesti atlétikai világbajnokságban van-e bármiféle szerepe a MOB-nak?

Természetesen van, nemrég kaptam Thomas Bachtól egy levelet, hogy péntek, szombat, vasárnap itt van, találkozzunk. Nagyon sok hivatalos program van, elképesztően sokan jönnek, és ez egy nagyon nagy dolog, hiszen az atlétikai világbajnokság tényleg egy olyan esemény, amelyen a nemzetközi sportdiplomácia szinte minden képviselője itt lesz. Ez egy óriási lehetőség az országnak. Csodálatos lett a stadion, biztos vagyok benne, hogy szervezésben a végére minden össze fog állni, megint meg tudjuk mutatni a szép oldalunkat a világnak és a sportdiplomáciának, ami a jövőben jó lehet.

A párizsi olimpiára mikor határozhatják meg a konkrét célkitűzéseket?

Soha nem értettem ezt, hogy hogyan határozzuk meg a célkitűzéseket. .

Nincs ilyen?

Nekem van, szeretnék tíz aranyat, meg nagyon sok érmet, de én hiába mondom azt, hogy kitűzzük a célt, hogy ennyi érmet nyerünk. Ez Varga Ádámon múlik, Milák Kristófon múlik vagy Pekler Zalánon múlik. Azt szoktuk mondani, hogyha számolunk az aranyesélyesekkel, tehát el tudjuk mondani azt, hogy kinek van esélye éremre, aranyéremre, ezeket megfelezed vagy elharmadolod, akkor az bejön… De ez mind lutri, ez találgatás. Azért nagyon fontos az, hogy minél több sportágban képviseltessük magunkat, mert biztos vagyok benne, hogy lesznek olyan érmesek, akár győztesek is, akikre most még nem is gondolunk, hiszen fantasztikus sportemberek tűntek fel most is a közvélemény számára az Európa-játékokon is. És én bízom benne, hogy az, aki nyer jövőre Párizsban, már a lelke mélyén tudja, hogy ő nagyon jó lesz.

Az orosz–ukrán háború mennyire gyűrűzhet be a sportéletbe a következő bő egy évben? Tavasszal majdnem minden héten arról kellett beszélnünk, hogy mekkora a feszültség.

Begyűrűzött már, februárban volt az első videokonferencia, akkor még nagyon sok ország amellett állt, amit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság mondott, hogy bizonyos feltételekkel az orosz és a fehérorosz sportolókat vissza lehet engedni. Azóta azért sok minden változott, főleg a nyugati, a balti vagy a skandináv országok erőteljes nyomása miatt sok vád érte a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, amit nem is nagyon értek egyébként. Sok beszélgetésem volt más országok vezetőivel. Ők mondták, hogy teljesen egyetértenek az olimpiai chartával, nem diszkriminálhatunk egyetlen versenyzőt sem, sem a bőrszíne, sem a vallása, sem az útlevele miatt, de itt azért a nemzeti olimpiai bizottságokra komoly kormánynyomás nehezedik. Ezt el kell ismerni. Minket büntettek 1984-ben, nem mentünk ki, én magam is kint lettem volna a Los Angeles-i olimpián. Egyszerűen közölték velünk, hogy nem megyünk ki. Akkor sem értettem, nem értettünk vele egyet. De volt egy 1980-as bojkott is, ott a másik oldal bojkottált. Pedig a bojkott vagy a kitiltás soha nem oldott meg semmilyen politikai problémát és nem is fog a jövőben, és nem is gondolom azt, hogy büntetni kellene azt a sportembert, aki készül az olimpiára és nincs köze a politikai dolgokhoz. Ettől függetlenül nagyon nagy a nyomás a Nemzetközi Olimpiai Bizottságon, hogy ne engedje be az említett országok sportolóit.

Mikor dőlhet el ez a kérdés?

Szerintem kezd nagyjából eldőlni, mert a kvalifikációs folyamatokba se engedték be az oroszokat, fehéroroszokat, és ha nem tudnak részt venni a kvalifikáción, akkor gyakorlatilag nem tudnak ott lenni az olimpián.

2023 nyarának közepén hol tart a magyar sportdiplomácia és milyen előrelépésekre van még tér?

A magyar sportdiplomácia szerintem jó úton halad. Múltkor az államtitkár úr, Schmidt Ádám kezdeményezésére összeültünk azok, akik a magyar sportdiplomáciában érintettek. Megegyeztünk, hogy egyeztetni fogunk, számba vesszük azokat a sportdiplomatákat, akik különböző területeken képviselik Magyarországot vagy képviselnek egy-egy szövetséget és folyamatos a konzultáció. Szerintem a legnagyobb dolog az, amikor rendezünk egy-egy eseményt és az idelátogatók azt látják, hogy mi nagyon jó házigazdái vagyunk egyes nagy sporteseménynek. Ez nagyon sokat nyom a latban, például volt az úszó-világbajnokság, most az atlétikai, remélhetőleg egyszer rendezünk torna-világbajnokságot, jövőre evezős Eb-t, olyan sportágakban tudunk rendezni, amelyek olimpián az alapsportágakhoz tartoznak. A jövőben talán egyszer olimpiát is fogunk tudni rendezni.

Hogyan működik az együttműködés a mindennapokban, hogyan néz ki a munkamegosztás a sportállamtitkárság és a MOB között?

Én benne voltam az elmúlt húsz évben vagy így, vagy úgy a sportirányításban, a sportban. Azt látom, hogy soha nem működött jobban. Most úgy érzem, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság tényleg minden döntési mechanizmusban ott van, jól szervezett háttérintézmény működik a sportállamtitkárság alatt, rendszerezve vannak a feladatok, mindenben tudunk konzultálni. Schmidt Ádám mellett Schmidt Gábor helyettes államtitkár nagyon régóta a sportban van, nem hiszem, hogy tudunk olyan kérdést vagy kérést mondani, amit ne tudnának teljesíteni vagy nincs róla konszenzus. Azt tudom mondani, hogy sem a sportállamtitkárság, sem a Magyar Olimpiai Bizottság tevékenységén nem fog az múlni, hogy hány érmet fogunk szerezni Párizsban.

Akkor nagy változások nem várhatók?

Nekem a mandátumom az olimpia utánig szól, én 2024 szeptemberig tudok nyilatkozni erről, aztán majd a tagság eldönti, hogy hogyan tovább. Én azt gondolom, hogy egyelőre ez a rendszer jól működik. Lehet, hogy lesz majd finomítás a későbbiekben, de egyelőre én azt látom, hogy ez egy jól működő rendszer.