Ahogy arról az Infostart is beszámolt, több hosszú hétvége is lesz 2024-ben, az állandó piros betűs ünnepeket is beleszámítva összesen 14 hétköznapon pihenhetünk majd az új évben. Egyetlen ünnepnap sem esik hétvégére, így hét hosszú hétvégére készülhetünk:

• 3 napos hosszú hétvége: január 1., március 15., május 20. (pünkösdhétfő), november 1.
• 4 napos hosszú hétvége: március 29.–április 1. (húsvét), augusztus 17–20.
• 6 napos hosszú hétvége: december 25.–január 1. (karácsony–újév)

A következő esztendőben azonban három olyan szombat is lesz, amikor dolgozni kell menni.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány megvizsgálta, milyen gazdasági hatásai lehetnek a szabadnapoknak, illetve annak is utánajárt, hogy nemzetközi összehasonlításban mennyire sok vagy kevés a munkaszüneti napok száma Magyarországon. Erdélyi Dóra azt mondta az InfoRádióban, hogy

hazánk a 11 ünnepnapszámmal az európai mezőny második felében helyezkedik el.

A lista elején Bulgária, Ciprus és Litvánia áll, ezekben az országokban 16-17 ünnepnap van egy évben. A rangsor végén Belgium, Hollandia, Németország és Svédország van.

Az elemző megjegyezte: a legtöbb európai nemzeti ünnep, munkaszüneti nap valamilyen keresztény ünnephez (karácsony, húsvét, pünkösd) köthető, de ortodox ünnepnapokon is több országban van munkaszüneti nap, elég Bulgáriára, Ciprusra, Görögországra vagy Romániára gondolni.

Sokan nem tudják és elsőre furcsának is tűnhet, de az északi országok külön munkaszüneti nappal ünneplik a nyár beköszöntét.

A munkaszüneti napoknak értelemszerűen gazdasági hatásaik is vannak. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a többi között megvizsgálta azt is, mennyit ér egy munkanap a GDP-termelés tekintetében. Erdélyi Dóra közölte:

2021-ben egy munkanapra 217,5 milliárd forintnyi GDP-termelés jutott,

azonban némileg árnyalja a képet az, hogy egy-egy ünnep miatti munkanapkiesés mekkora gazdasági veszteséget okoz idehaza és a többi európai országban.

A kutató hozzátette: sokan nem pihenhetnek az ünnepnapokon sem, amikor ugyanúgy működnek az erőművek, elérhetők az orvosi és egyéb ügyeletek, de a vendéglátásban dolgozók többségének is munkába kell állnia ilyenkor. Erdélyi Dóra elmondta: egyes szektorok még jól is járnak az ünnepnapokkal, hiszen ilyenkor többen mennek el éttermekbe, szórakozni vagy látogatnak el szállodákba.

Az elemző szerint fontos szerepet játszik a szabadságok kivételében vagy az ünnepnapok, pihenések megtervezésében a munka előre hozatala. Ez főleg igaz a szellemi munkát végzőkre, például az újságírókra, könyvelőkre. „Azt is érdemes figyelembe venni, hogy az ünnepnapok alatti pihenés serkentheti a munkavállalók későbbi teljesítőképességét” – fejtegette Erdélyi Dóra.

Arról, hogy kinek mennyi szabadság jár jövőre, ide kattintva kaphatunk részletes tájékoztatást.