A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból piacfelügyeleti eljárást folytatott a SAFIS EVO Inc. tevékenységének áttekintésére. Mint emlékezetes, a jegybank 2018-ban azonnali hatállyal megtiltotta, hogy a társaság de facto elődje – az azóta felszámolási eljárás során megszűnt – Safis-EVO Zrt. az MNB engedélye nélkül pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytasson, és ezen tevékenység engedély nélkül történő folytatása miatt 27 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. A Safis-EVO Zrt. tevékenységével összefügésben az MNB akkor jogosulatlan pénzügyi tevékenység, csalás, tiltott piacbefolyásolás és hamis magánokirat felhasználása gyanújával tett feljelentést - a jegybank közleményében.

A jelen vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a SAFIS EVO Inc. végzett-e az MNB engedélye nélkül – rendszeres gazdasági tevékenység keretében – befektetési alapkezelési tevékenységet.

A vizsgálat feltárta, hogy a SAFIS EVO Inc. által létrehozott, illetve a tulajdonában álló hét „befektető társaság” 2019 januárjától az Európai Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező befektetőkkel több mint kétezer alkalommal úgynevezett „Nyereségrészesedési jog szerzési-kültagsági jogviszony megállapodást” kötött, amelyek – valós gazdasági tartalmuk szerint – kollektív befektetési értékpapírként értékelhetők.

Az említett megállapodások szerint a SAFIS EVO Inc. által menedzselt „befektető társaságok” azért gyűjtöttek befektetői tőkét vagyoni hozzájárulás formájában, hogy biztosítsák a megállapodások szerinti „projektcégek” tőkeemelését. A befektetési konstrukcióknak emellett az is a célja, hogy a befektetőktől gyűjtött vagyoni hozzájárulások által tőkeemeléssel érintett projektcégek találmányok és eladható termékek (például állítható keménységű bútorok, vízálló fa stb.) fejlesztését hajtsák végre. Ezt követően pedig az állítólagos „számottevő forgalom, bevétel és nyereség” révén valamennyi befektető részére osztalékfizetést biztosítsanak. Az eljárás során az MNB ennek megfelelően megállapította, hogy a befektető társaságok olyan kollektív befektetési formáknak minősülnek, amelyek gyakorlatilag „kvázi kockázati tőkealapoknak” tekinthetők.

A SAFIS EVO Inc. a saját honlapján keresztül olyan elemzéseket, javaslatokat és feltételezéseket hozott nyilvánosságra, amelyek a befektetőket abban befolyásolták, hogy saját vagy esetleg mások tőkéjét a – tőkeemeléssel érintett – vállalkozások eredményességétől tegyék függővé. A társaság a megállapodások megszerzésére tett kifejezett javaslataival ezután már konkrét befektetők részére tett ajánlatokat, akik a befektető társaságok részére legalább mintegy 1,6 milliárd forint összeget teljesítettek.

Az MNB végül megállapította, hogy a SAFIS EVO Inc. Magyarország területén jogszabálysértő módon, az arra vonatkozó engedély nélkül végzett – rendszeres gazdasági tevékenység keretében – „kollektív befektetési értékpapír forgalmazása” befektetési alapkezelési tevékenységet.

Az MNB a SAFIS EVO Inc.-re a jogosulatlanul végzett befektetési alapkezelési tevékenységért 320 millió forint bírságot rótt ki, a magánszemélyt pedig a társaság tevékenységében való érdemi közreműködéséért 32 millió forint bírsággal sújtotta. A bírságösszegek megállapításánál súlyosító körülménynek számított, hogy

a SAFIS EVO Inc. jogosulatlan tevékenységével a befektetők részére jelentős mértékű kockázatot idézett elő

(tevékenysége „akár a teljes befektetett tőke elvesztésével járhat”), a helyszíni ellenőrzés során a társaság érdekkörében jelen lévő személyek megakadályozták a számítógépek átvizsgálását, az MNB ideiglenes tiltása ellenére folytatta tevékenységét, továbbá a társaság és a magánszemély is hosszabb ideig, jelentős számú befektető számára végezte tevékenységét.

Az MNB a jövőre nézve azonnali hatállyal megtiltotta, hogy a SAFIS EVO Inc. engedély nélkül befektetési alapkezelési tevékenységet végezzen. A piacfelügyeleti eljárás megállapításai alapján az MNB az ügyben jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanújával feljelentést tesz.

Az MNB által a SAFIS EVO Inc.-re kiszabott piacfelügyeleti bírság a befektetők vagyonát semmilyen formában nem érinti. Bár az MNB által most lezárt ügy szereplőivel kapcsolatba került befektetők a vizsgált konstrukció alapján elvileg tudomásul veszik, hogy akár a teljes befektetésüket is elveszíthetik, a befektetésre átadott pénzeszközök kezelése kapcsán feltárt bizonyos körülményekre tekintettel az MNB már korábban feljelentést tett csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt.

Az MNB az üggyel összefüggésben a piacfelügyeleti eljárás elhúzására, akadályozására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányuló magatartást tanúsító magánszemélyeket eljárási bírsággal sújtotta.