Infostart.hu
eur:
364.38
usd:
324.46
bux:
143455.92
2026. október 20. kedd Vendel
EU-zászlók az Európai Központi Bank (EKB) frankfurti székházánál a bank Kormányzótanácsának kamatdöntő ülése napján, 2022. december 15-én. A testület 50 bázisponttal megemelte az irányadó kamatot, és döntött a mennyiségi szigorítás elindításáról is. Az EKB szerint az éves átlagos euróövezeti infláció 2022 és 2024 között a korábbi előrejelzéseknél magasabban alakul, míg a GDP-növekedés a vizsgált időszakban csak 2022-ben haladja meg a korábbi prognózist.
Nyitókép: MTI/EPA/Andre Pain

Döntött az Európai Központi Bank a kamatról

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa egyaránt 25 bázisponttal megemelte a három irányadó eurókamatot csütörtöki ülésén.

A döntésnek megfelelően az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 4,50 százalékra, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 4,75 százalékra és a betéti rendelkezésre állás kamatlába 4,00 százalékra emelkedik 2023. szeptember 20.-i hatállyal.

Az EKB döntése megfelelt a többségi piaci várakozásoknak.

Előző, júliusi kamatdöntő ülésén az EKB ugyancsak 25 bázisponttal emelte a három irányadó eurókamatot, összhangban a piaci várakozásokkal.

A bejelentés indoklásában az EKB hangsúlyozta, hogy az infláció folyamatosan csökken, de továbbra is arra lehet számítani, hogy túl sokáig marad túl magas. A kormányzótanács eltökélt szándéka, hogy biztosítsa az infláció időben való visszatérését a középtávú 2 százalékos céljához – áll a közleményben.

Aktuális értékelése alapján a Kormányzótanács figyelembe veszi, hogy az EKB irányadó kamatlábai olyan szinteket értek el, amelyek - ha megfelelően hosszú ideig fennmaradnak - lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy az infláció időben visszatérjen a célhoz. Jövőbeli döntései biztosítják, hogy az EKB irányadó kamatai megfelelően restriktív szinten legyenek meghatározva addig, ameddig erre szükség van – olvasható az EKB csütörtöki közleményében.

Az EKB szakértőinek szeptemberi euroövezeti makrogazdasági prognózisában 2023-ban 5,6 százalékos, 2024-ben 3,2 százalékos, 2025-ben pedig 2,1 százalékos átlagos infláció szerepel.

2023-ra és 2024-re tehát felfelé, 2025-re pedig lefelé módosították a prognózist.

A 2023-24-es felfelé irányuló korrekció főként a magasabb energiaár-pályának tudható be.

Az alap ároldali nyomás változatlanul magas, bár a legtöbb mutató lazulást jelez. Az EKB szakértői kismértékben lefelé korrigálták az energiát és élelmiszert nem tartalmazó inflációs pályára vonatkozó prognózist: 2023-ban átlagosan 5,1 százalékra, 2024-ben 2,9 százalékra, 2025-ben pedig 2,2 százalékra.

A kormányzótanács előző kamatemeléseinek transzmissziója továbbra is erőteljesen zajlik. A finanszírozási feltételek tovább szigorodtak, és egyre jobban visszafogják a keresletet, ami fontos tényező az infláció célhoz való visszatérítésében.

Az Európai Központi Bank szerint a szigorítás egyre nagyobb kihatással van a belső keresletre, a nemzetközi kereskedelmi környezet gyengül, ezért az EKB szakértői jelentősen csökkentették a gazdasági növekedésre adott prognózisaikat. Az aktuális várakozásuk szerint az euroövezet gazdasága 2023-ban 0,7 százalékos, 2024-ben 1,0 százalékos, 2025-ben pedig 1,5 százalékos ütemben bővül.

Az eszközvásárlási program (APP) egyenletes, kiszámítható ütemben csökken, mivel az eurorendszer a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket már nem fekteti be újra.

A pandémiás vészhelyzeti vásárlási programot (PEPP) illetően a kormányzótanács szándéka, hogy legalább 2024 végéig újra befekteti a programban vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket. A PEPP-portfólió jövőbeli kifutását mindenesetre úgy kezeli, hogy elkerülje a megfelelő monetáris politikai alapállással való interferenciát. A Kormányzótanács továbbra is rugalmasan kezeli a PEPP-portfólióban esedékessé váló visszaváltások újbóli befektetését, hogy elhárítsa a monetáris politikai transzmissziós mechanizmust a pandémia kapcsán érintő kockázatokat.

Az EKB közleménye szerint ahogy a bankok törlesztik a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek során felvett összegeket, a kormányzótanács rendszeresen értékelni fogja, hogy a célzott hitelműveletek és a folyamatban lévő visszafizetésük miként járul hozzá monetáris politikájához.

A kormányzótanács megbízatásának keretén belül készen áll valamennyi eszközének a kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció középtávon visszatérjen a 2 százalékos céljához,

és hogy megőrizze a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését. Emellett a transzmisszióvédelmi eszköz is rendelkezésre áll az olyan indokolatlan, rendezetlen piaci dinamikák elhárításához, amelyek komolyan fenyegetik a monetáris politikának az euroövezeti országokba való transzmisszióját, lehetővé téve így a Kormányzótanácsnak az árstabilitási megbízatása sikeresebb teljesítését - fogalmazott az EKB közleménye.

Címlapról ajánljuk
Szakértő az Arénában: Magyar Péter is nemet mondott Brüsszelnek – de nincs egyedül

Szakértő az Arénában: Magyar Péter is nemet mondott Brüsszelnek – de nincs egyedül

Milyen saját és másokkal közös céljai lehetnek az új magyar kormánynak az Európai Unió költségvetési tárgyalásain? És miben változott, ha egyáltalán változott Magyar Péter miniszterelnök tárgyalástechnikája az EU ülésein elődjéhez, Orbán Viktoréhoz képest? Többek között erről is beszélt Zalai Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa Tanszék oktatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Íme, a költségvetés részletei Magyar Pétertől és Kármán Andrástól

Hétfőn a miniszterelnök már ismertette a 2027-os költségvetés alapvetéseit, kedden 10 órakor azonban a pénzügyminiszterrel együtt újabb információkat közölt. Kármán András a költségvetés részleteiről minden rendelkezésre álló ábrát megosztott, Magyar Péter pedig példákkal illusztrálta, milyen élethelyzetű emberek hogyan léphetnek egyet előre 2027-ben annak ellenére, hogy a költségvetést nagyon nehéz helyzetben vették át.
Kocsis Zoltán emlékkoncert november 6-án (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Kocsis Zoltán emlékkoncert november 6-án (x)

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar november 6-án Johannes Brahms két megrendítő művével emlékezik egykori főzeneigazgatójára, a tíz éve elhunyt Kocsis Zoltánra a Müpában. A Vashegyi György vezényletével megvalósuló, megbékélést és reményt sugárzó hangversenyen Pasztircsák Polina és Julian Orlishausen énekli a szólókat.
inforadio
ARÉNA
2026.10.20. kedd, 18:00
Szűcs Anita
a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense
Kicsit korrigál a forint: 364 alatt az euró

Kicsit korrigál a forint: 364 alatt az euró

Az előzetes várakozásoknak megfelelően 5,5%-on hagyta kedden az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa. A nyári három hónapos mini kamatcsökkentési ciklus után már szeptemberben megállt a további lazítással az MNB, a jelek szerint az októberi ülés hangulatát is a kivárás jellemezhette. A forint ma gyengül mind az euróval, mind a dollárral szemben. Az euró részben a franciaországi zavargások csillapodásának hírére erősödik, miután a hatóságok több városban kijárási tilalmat vezettek be. Franciaország azonban továbbra is a devizapiaci figyelem középpontjában marad: az alsóház kedden a 2027-es költségvetés bevételi oldaláról szavaz, miközben az államháztartás hosszú távú helyzete miatti aggodalmak szeptember óta nyomás alatt tartják az eurót. A dollárindex 0,2 százalékkal esett, ugyanakkor a 110 dollár felett járó Brent potenciális dollárerősítő tényező maradhat a közel-keleti konfliktus rendezésével kapcsolatos bizonytalanság miatt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×