A feldolgozóipari alágak döntő többségében csökkenést mértek, ugyanakkor a legnagyobb súlyú járműgyártásban és a villamos berendezés gyártásában nőtt a termelés volumene. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2023. márciusinál 2,5 százalékkal kisebb volt. Az első becslésben közölt áprilisi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.

Az ipari export volumene 2,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 11,3, a 15 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 28 százalékkal bővült.

Az ipar belföldi értékesítése 20, a feldolgozóiparé 15,8 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 7,3, a csekély súlyú bányászaté 31, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 24 százalékkal csökkent.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártás 10,5 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 7,4, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 13,9 százalékkal nőtt.

A 12 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 17,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártása 39 százalékkal nagyobb, míg a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 0,8 százalékkal kisebb lett.

A feldolgozóipari termelés 9 százalékát adó

számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 12,5 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest.

A két legnagyobb alágazat közül az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 9,3, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 5,0 százalékkal csökkent.

A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 20 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaesése miatt. Mindössze két alágazatban nőtt a kibocsátás: a dohánytermék gyártásában 3,5, a pékáru, tésztafélék gyártásában 0,7 százalékkal. A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 19,7 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A többi nyolc alágazatban 4,8 és 39 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a legkevésbé az - édesség- és a készételgyártást is magában foglaló - egyéb élelmiszer gyártásában, a leginkább a malomipari termék, keményítő gyártásában.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása - az alágak közül a legnagyobb mértékben - 24, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 17,4 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Utóbbin belül a kohászati ágazatban (fémalapanyag gyártása) még ennél is nagyobb mértékben csökkent a volumen.

Folytatódott a csökkenés a vegyi anyag, termék gyártásában is,

ahol áprilisban 17,4 százalékkal kisebb volt a termelés, mint egy évvel azelőtt, a szakágazatok döntő többségében jelentős visszaesést regisztráltak.

A kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása is nagymértékben, 23 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások.

Az ipari termelés csak Pest régióban nőtt (2,4 százalékkal). A többi régióban 5,2 és 13,3 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltak, a legnagyobb mértékűt Észak-Alföldön.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 9,8 százalékkal kisebb volt a 2022. áprilisinál. Az új belföldi rendelések 16,9, az új exportrendelések 8,5 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány április végén 6,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

2023. január-áprilisban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 4,3 százalékkal csökkent.

Az összes értékesítés 59 százalékát adó külpiaci eladások volumene 1,0, a 41 százalékot képviselő hazai értékesítésé 16,3 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóipar 13 alága közül 9-ben csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 30 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban. A többi négyben 4,2 és 28 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, leginkább a villamos berendezés gyártásában, a legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása pedig 15,3 százalékkal bővült.