Az Otthon Centrum a nemzetközi szakmai trendekhez igazodva hatodik alkalommal készítette el saját élhetőségi rangsorát. Az elemzés összeállítása során a szakemberek a 20 ezer főnél népesebb városok életminőség szempontjából lényeges mutatóit vetették össze. A rangsort a Várnegyed és a belváros vezeti, míg vidéken Egerben és Veszprémben a legjobb élni.

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, tavalyhoz képest nincs lényegi elmozdulás, hiszen a lista élén jellemzően továbbra is fővárosi kerületek állnak. Az élhetőségi listát az I. és az V. kerület vezeti 83 és 81 százalékos értékkel. A két kerület a legtöbb mutatóban kiemelkedő, egyedül az odavándorlók népességre vetített számában mondható átlagosnak.

A top tízes listában a pesti belvárosból (VI., VII., IX.), valamint Budai oldalról is (II., XI., XII.) három-három kerület szerepel az első tíz helyen 62-70 százalékos eredménnyel. A budai és pesti kerületek mutatói eltérnek egymástól, mivel a II. és a XII. kerület értékei a felsőfokú végzettségűek és a foglalkoztatottak arányát tekintve kiemelkedő, míg a belvárosi kerületek elsősorban a foglalkoztatottságban emelkednek ki – tette hozzá a szakember.

A budapesti rangsor végén a külső pesti kerület állnak 37-41 százalékos eredménnyel. Főként azért, mert innen (XVII., XVIII., XXI., XXIII. kerületek) sok időbe telik a munkába járás, miközben a vizsgált szolgáltatások egy részét sem helyben veszi igénybe a lakosság.

A vidéki települések közül Eger és Veszprém értékei a legjobbak (66 és 64 százalék), ezzel mindkét város a top tízben végzett,

előbbi a hatodik, utóbbi a kilencedik pozícióban. Ennek elsődleges oka, hogy az itt élők jutnak be leghamarabb a munkahelyükre (a teljes mintához képest 96-97 százalékos eredményt értek el ebben a vizsgált mutatóban), valamint a vándorlási értéket tekintve is sokkal jobb mutatókkal rendelkeznek, mint a fővárosi élmezőny. A régió központok nagyon hasonlóan szerepeltek: Székesfehérvár és Pécs értékétől (59 százalék) alig maradt el Szeged (58 százalék), illetve Győr (57 százalék), végül pedig Debrecen és Miskolc (55 százalék) következett. A megyei jogú városok többsége 52-60 százalékos eredményt ért el, amivel a középmezőnyben helyezkednek el. Érd kicsit leszakadva követi ezeket a városokat (47 százalék).

A kutatás kitért a fővárosi agglomeráció településeire is, ahol Gödöllő és Szentendre értékei a legmagasabbak (55 százalék), ami a középmezőny elejére sorolta a két várost. A két település az idevándorlók számában emelkedett ki a többi város és kerület közül, ami nem meglepő, mivel az elmúlt években a legnagyobb vándorlási nyereséget Pest megye két fővároshoz közeli települése érte el.

A lakásvásárlók a magasabb életminőséget kínáló környezetért hajlandók többet fizetni, ennek következtében az ingatlanárak a jobb körülményeket biztosító városokban magasabbak, és ezekben a városokban a vándorlási mérleg is pozitív – ismertette a felmérés további megállapításait Soóki-Tóth Gábor, aki elmondta: amennyiben az Otthon Centrum életminőség mutatóinál kialakult rangsort összevetjük a KSH által publikált használt társasházi téglalakások fajlagos árának átlagértékeivel, akkor két majdnem megegyező rangsort kapunk. Ez arról árulkodik, hogy az ingatlanárakra komoly hatással vannak az életminőségi mutatók. A főváros belső, és budai kerületeinek a lakásárai a legmagasabbak, az I., II., az V., és a XII. kerületek nem csak a kiválasztott életminőség-mutatók szempontjából kiválóak, hanem ezzel összefüggésben a legdrágább kerületek is.

Ugyanakkor, ha tanulmányhoz felhasznált adatokat kiegészülnek az árakkal némileg változik az összesítés:

a fővárosi kerületek pozícióját az ingatlanárak jellemzően erősítik, míg a vidéki városokét gyengítik.

Mindez azzal magyarázható, hogy az emberek költözés során olyan szubjektív szempontokat is figyelembe vesznek, melyek nem, vagy csak nehezen mérhetők: ilyen szempont lehet az épített és természetes lakókörnyezet minősége, az, hogy milyen benyomást tesz az érdeklődőkre a szűkebb szomszédság arculata. Az ingatlanárak pozitív hatására példa a főváros III. kerülete, amely ugyan peremkerület, ráadásul az itt élő népesség a szolgáltatások egy részét más kerületekben veszi igénybe, de az ingatlanárak arról árulkodnak, hogy az ide költözőket az elérhető szolgáltatásokon kívül más szempontok is vezérlik, mint a jó közlekedési kapcsolatok.

Az ingatlanárak legjobban a megyei jogú városok pozícióján rontanak. A legtöbbet 6 szálékpontot Salgótarján és Szekszárd értékén. Mindez azt jelenti, hogy az árak nem tükrözik az elérhető szolgáltatások szintjét, azok alulértékeltek a piacon. Ebben olyan szempontok játszhatnak szerepet, mint a szabadidő eltöltési lehetőségek szűkössége, a környezet minősége, vagy akár a közbiztonság kérdése.