Kiss György szerint kimondható, hogy a vaddisznók mellett az ember jelenti a legnagyobb veszélyforrást a sertéspestis terjesztése szempontjából, legalábbis az eddigi tapasztalatok ezt mutatják.

A szakember hozzátette, ami most a sertéstenyésztők és -tartók tehetnek, az a járványvédelemnek a maximalizálása. Vagyis

a sertéseket el kell szinte hermetikusan zárni a külvilágtól,

valamint nagyon oda kell figyelni mind a dolgozókra, látogatókra és állatorvosokra, ahogyan a takarmányra is. Többletköltségekkel ugyan, de minden áron meg kell akadályozni, hogy bármely személy, vagy állat bevigye a telepekre a betegséget. Jelen pillanatban csak a vaddisznó a veszélyes, de már nagyon sok módon és alattomosan tud terjedni ez a betegség, hívta föl a figyelmet.

A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke azt is megjegyezte, hogy sajnálatos módon a Romániából és Ukrajnából érkező

vendégmunkások is valódi veszélyforrást jelentenek.

A sertéspestis okozta kár már jelenleg is óriási, jelen pillanatban elsősorban a vágók és húsfeldolgozók vannak komoly bajban, illetve azok a sertéstelepek, ahol megelőzés végett le kellett ölni az állatokat, a végső mérleget azonban csak évekkel később lehet majd megvonni, ami a százmilliárd forintot is meghaladhatja, vélekedett Kiss György.

Azt, hogy a hosszan tartó embargó után Szerbia ismét megnyitotta piacát a magyar friss sertéshús előtt, biztatónak nevezte, még hogyha ez egyelőre kizárólag a húsipart érinti, de reménykednek abban, hogy az engedélyt hamarosan kiterjesztik az élő sertésre is, hiszen Szerbia ennek 10-12 százalékát fogadta be eddig. Ugyanakkor, jegyezte meg végezetül, minden piaci, amely megnyílik, egy új lehetőség arra, hogy könnyebben vészeljék át a jelenlegi helyzetet.