Számos olyan terület van, ahol Magyarországnak nem kell szégyenkeznie. Alapvetően elmondhatjuk, hogy az elmúlt öt évben jó irányba haladtunk, és több környezeti elem illetve tényező kedvezően változott. Így például csökkent az üvegházhatású és a savasodást okozó gázok kibocsátása - emelte ki V. Németh Zsolt.

Kifejtette: az összes üvegházhatású gáz kibocsátása 1990-től 2012-ig 36,5 százalékkal csökkent. A hulladékgazdálkodás terén is csökkent a keletkező hulladék mennyisége: 2004-ben még egy lakosra vetítve 454 kilogramm hulladék jutott, ez 2012-ben már csak 402 kilogramm volt. Emellett amíg 2004-ben a lakossági hulladék 12 százalékát hasznosították, addig 2012-ben 25 százalékát.

A megújuló energiaforrások használata is jelentősen nőtt: míg 1990-ben 2,6 százalék volt, 2012-ben ez az arány 7,5 százalékra nőtt. Csökkent az egy főre jutó lakossági vízfogyasztás is - ami a takarékosság szempontjából igen fontos. Növekedett a közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások aránya is. Emellett növekedett hazánk erdősültsége, és javulást mutat a jelentés szerint a közösségi jelentőségű - a Natura 2000-es - fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzete is - ismertette a tanulmány eredményeit az államtitkár.

Ezekkel az eredményekkel az európai országok között a középmezőnyben áll Magyarország, de számos olyan hiányosság van még persze, amely Európa-szerte gondként jelentkezik. Ilyen például a biológiai sokszínűség, a biodiverzitás csökkenése. Ez sajnos európai, illetve globális jelenség - fogalmazott.

A jelentés alapján azt láthatjuk, hogy egyre inkább természeti tőkeként jelenik meg a természet, amelyre ügyelnünk kell. Emellett pedig a körkörös gazdaságra való áttérés ebben a dokumentumban is megjelenik igényként - közölte V. Németh Zsolt.