A zár alá vételt egyrészt a büntetőeljárásról szóló törvény szabályozza, másrészt pedig a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály - emlékeztetett Bacsek György. Hozzátette, hogy a bírósági végrehajtásról szóló törvény a zár alá vételt bűnügyi zárlatnak nevezi.

A zár alá vételnél az ügyvéd tájékoztatása szerint az a lényeg, hogy a zár alá vett vagyontárgyak és vagyoni jogok feletti rendelkezési jogot függeszti fel. Bacsek György felhívta a figyelmet, hogy a zár alá vételt sokan keverik a lefoglalással. A különbség a kettő között az, hogy a lefoglalásnál a birtoklásban és a használatban is korlátozva van az adott személy, viszont a zár alá vételnél nem.

A zár alá vételnél a vagyon vagy vagyontárgy a továbbiakban is használható. Vagyis Győrben a futballklub mérkőzéseit a továbbiakban is le lehet bonyolítani.

"Ha egy olyan határozat született, amely határozat zár alá vételt rendel el, a zár alá vétel esetén minden további nélkül a tulajdonos, illetve az, akinek a tulajdonos megengedi, használhatja, birtokolhatja, csak nem rendelkezhet vele. Tehát nem adhatja el, nem idegenítheti el, nem ajándékozhatja el, nem adhatja kölcsön, nem terhelheti meg. Ha a büntetőeljárás majd azzal az eredménnyel zárul, hogy a tulajdonossal szemben vagyonelkobzást rendelnek el, akkor ez az ingatlan biztosítékként szolgálhat, ha a zár alá vétel el van rendelve. Ha nem lenne elrendelve, akkor a tulajdonos, függetlenül attól, hogy ő előzetes letartóztatásban van, minden további nélkül eladhatná, megterhelhetné, elajándékozhatná" - fogalmazott.

Bacsek György arra a kérdésre, hogy a zár alá vétel után akár lefoglalás is következhet-e, igennel felelt. Hozzátette: szigorú feltételei vannak az elrendelésének. Csak bíróság rendelheti el, ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak van helye, illetve ha polgári jogi igényt érvényesítenek a terhelttel szemben, és alaposan lehet attól tartani, hogy az igények kielégítését meghiúsítják.

Arról is beszélt, hogy a zár alá vételt akkor kell feloldani, ha az elrendelésének az oka megszűnik. Például ha a nyomozást megszüntetik, a nyomozásnak a határideje lejár, illetve a zár alá vételt akkor is fel kell oldani, ha meghatározott összeg biztosítását rendelik el, és ezt az összeget mondjuk letétbe helyezik, vagy az eljárást úgy fejezik be, hogy nem alkalmaznak vagyonelkobzást, illetőleg elutasítják a sértettnek a polgári jogi igényét.