"Van egy nyugdíjplafon, ami 2012-ig élt, akkor körülbelül havi 660 ezer forint fölötti kereset után nem fizettek munkavállalói járulékot. Ennek a megszüntetése a lehető legnagyobb hiba volt. Rövidlátó számítás húzódott mögötte: rögtön 50 milliárd forint plusz bevételt jelentett, hogy a dolgozók töredékrésze még befizette a 660 ezer forint fölötti részt" - emelte ki Simonovits András.

A nyugdíjszakértő emlékeztetett: "hatalmas botrány volt Ausztriában, amikor kiderült, hogy az osztrák nemzeti bank nyugalmazott alelnöke, aki 91 éves, havi 30 ezer eurót kap. Ha semmi más nem lenne, csak az, hogy idegesíti az embereket, azért nem kell csinálni. Másfelől azt lehet mondani, hogy a magasabb jövedelműek jóval tovább élnek, emiatt könnyen lehet, hogy háromszor annyit fizet be, de akár négyszer vagy ötször annyi nyugdíjat kap."

Simonovits András hozzátette: ez hosszú távon megterheli a nyugdíjkasszát.

"A nyugdíjplafon eltörlése okozhatja azt, hogy ma Magyarországon a legmagasabb nyugdíj 1,3 millió forint. Ha valakinek eddig csak 600 ezer forint befizetését ismerték el, de befizet 100 milliót, akkor két év alatt ez is hihetetlenül megemeli a nyugdíját. De nem kell ezzel foglalkozni. Azzal igen, hogy a plafont minél előbb vissza kell állítani, ésszerűségi alapon" - jelezte az egyetemi tanár.

"A dolgozók körülbelül 3 százaléka keresett eddig a plafon fölött. Ez tehát bár csak 3 százalékot érint, az ő nyugdíjuk hatalmas tömeg az összesen belül. Ez olyan feszültséget fog okozni, hogy egy ilyen rendszert minél előbb el kellene felejteni" - hangsúlyozta Simonovits András.