Farkas István kifejtette: a PSZÁF úgy véli, hogy a befektetők nincsenek teljesen tisztában az ingatlanalapok jegyeinek speciális jellegével, elsősorban azzal, hogy ez hosszú távú befektetés, amelynek gyors visszaváltása értékveszteséggel járhat. Úgy vélte ez állhat az ingatlanalapok jegyeinek elmúlt hetekben tapasztalható, jelentős mértékű visszaváltásának hátterében. Hozzátette: időt kell biztosítani arra, hogy a szolgáltatók teljes körűen informálják a befektetőket a speciális értékpapír természetéről.

A felügyelet azt szeretné, ha az alapok szabályzatai világossá tennék, hogy a tőkepiaci törvény értelmében az ingatlanalapok befektetési jegyeinek visszaváltásakor a szolgáltatónak 90 napos fizetési határidő áll rendelkezésére - hangsúlyozta Farkas István. Hozzátette: a befektetők jelenleg azt várják el, hogy az értékpapír-alapokhoz hasonlóan az ingatlanalapok is néhány napon belül fizessenek a jegyek visszaváltásakor, ez azonban nem áll összhangban az ingatlanpiac természetével. A piac hozzáállását kell tehát megváltoztatni - vélekedett.

A PSZÁF elnöke újságírói kérdésre elmondta, hogy a befektetési alapok nem szorulnak pénzügyi mentőcsomagra, helyzetük stabil. Hangsúlyozta, hogy a felügyelet napi szinten követi a piaci eseményeket, és jelenleg nincs olyan alap, amely likviditási gondokkal küzdene.

Szalai Sándor, a BAMOSZ elnöke rámutatott: az ingatlanalap-jegyek visszaváltásának ideiglenes felfüggesztése nem természetellenes jelenség, noha Magyarországon először történik ilyen. Európában gyakran előfordul, hogy olykor felfüggesztik az ilyen jegyek forgalmazását, Németországban például jelenleg is ez a helyzet - tette hozzá.

A BAMOSZ elnöke kiemelte: nem a befektetési alapok portfólióiban lévő eszközök értéke zuhant. Ezt bizonyítandó a BAMOSZ azt javasolta, hogy a szolgáltatók a felfüggesztés tíz napja alatt is számítsák ki és tegyék közzé az alapok nettó eszközértékét.

A két szakember egyetértett abban, hogy a jelenlegi helyzet ismét azt bizonyítja: nagy szükség van a magyar pénzügyi kultúra fejlesztésére.