A bankok az adós kérésére, külön díj nélkül lehetőséget adnak a törlesztőrészletek mérsékléséré vagy a törlesztési időszak meghosszabbítására, a devizaalapú kölcsönt pedig az ügyfelek év végéig a felmerülő pluszdíjak nélkül alakíthatják át forinthitellé, legalábbis azoknál a bankoknál, amelyek csatlakoztak a pénteken aláírt megállapodáshoz, amelyet a kormány kezdeményezett. Ezek az OTP, az Erste, a CIB, a Raiffeisen, az UniCredit, a K and H Bank, az FHB, az MKB és a TakarékBank, azaz a lakossági devizahitelek 95 százalékát nyújtó pénzintézetek.

Szintén része az intézkedéscsomagnak, hogy az önhibáján kívül nehéz helyzetbe került adós kérésére - a hitelintézet egyedi döntése alapján - a törlesztés feltételeit átmenetileg könnyíthetik, és az év végéig rugalmasan kezelik a devizaalapú kölcsönök előtörlesztését, ez azonban nem lesz díjmentes.

Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke már az aláírást követően arról beszélt újságíróknak, hogy a megállapodást a kormány erőteljes szorgalmazására írták alá.

Csak a nagy gondban lévők számára segítség

Az InfoRádió által megkérdezett elemző sem tartja feltétlenül előnyösnek a kedvezményeket. A Pénzcentrum.hu munkatársa elmondta: a kedvezmények csak azoknak jelenthetnek segítséget, akik olyan pénzzavarral küzdenek, amely ellehetetleníti számukra a fennálló havi törlesztőrészlet kifizetését.

Sólyomi Dávid hozzátette: mindenki más összességében rosszul jön ki, ha az új lehetőségek szerint módosítja hitelét, a legtöbbeknek tehát nem éri meg jelenleg forintalapúvá tenni a devizahitelt, mint ahogy a futamidő hosszabbítása is csak hosszabb ideig tartó kamatfizetést ró az ügyfélre.

De nézzük sorra az egyes kedvezményeket: egyes adósoknak a 190 forintos svájcifrank-árfolyam akár 20-30 százalékkal is emelhette a havi fizetési kötelezettséget, sokan pedig ennyivel többet már nem tudnak kifizetni. Számukra előnyös lehet a futamidő hosszabbítása, ezáltal ugyanis a havi fizetendő összeg csökken, de számolniuk kell azzal, hogy az összes befizetésünk emelkedik, mivel hosszabb ideig kell kamatot fizetni a felvett összegre. Emiatt tehát senki másnak nem éri meg váltani, csak azoknak, akik nagy bajban vannak.

A devizaalapú hitel forinttá alakítása előtt azt kell mérlegelni, hogy a felvételkor meglévő forint/deviza árfolyam hogyan viszonyul a mostanihoz. Ha erősebb volt a hitelfelvételkor a forint - szinte mindenkire ez jellemző -, akkor a hitel átváltásával egyszerűen megnöveljük a hiteltőkénket, azaz biztos, hogy többet fizetünk vissza, és magasabb hiteltőke kamatait rójuk. Egy biztos, az árfolyamingadozások kockázataitól mentesülhetünk, azaz veszíteni nem tudunk rajta, igaz, nyerni sem, ha erősödik a forint.

Most nem éri meg előtörleszteni

Az előtörlesztést a csatlakozott bankok - külön díj ellenében - rugalmasan kezelik. De megéri-e jelenleg előtörleszteni? Jelenleg nem, hiszen a bankok 13-13,5 százalékos kamatokat kínálnak a lekötött betétekre, azaz ha ennél kisebb kamattal vették fel az emberek a hitelt - ami valószínű -, jobban járnak a nagyobb pénzösszeggel rendelkezők, ha betétekbe teszik pénzüket, hiszen ebből nagyobb jövedelmük származik, mint amennyit a bankoknak fizetnek ki hitelkamatként.

Az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került hiteleseknek természetesen előnyös, ha lehetőséget kapnak átmeneti könnyítésre, és ezáltal nem kerülnek fel a BAR-listára, illetve a lakásaikat is megtarthatják, arra azonban figyelniük kell, hogy hosszú távon több pénzt hagynak a banknál, hiszen a kamat a hiteltörlesztés felfüggesztésének ideje alatt is ketyeg.