Az 1990-es évek eleje vészterhes időszak volt a pénzintézeteknek, amelyekre a Horn-kormány privatizációs minisztere szerint legalább 600 milliárd forintot költött az állam. Suchman Tamásnak ez 2001-es becslése, akkor említette egy lapinterjúban, hogy ennyibe kerültek a bankcsődök, konszolidációk. Igaz, az Agrobank és a Postabank ügye is a bankszektor átfogó konszolidációja utáni időszakra esik.

A rendszerváltás után hamar kiderült, hogy az új kétszintű bankrendszerben sok intézet nem boldogul. A gazdasági visszaesés, a keleti piacok összeomlása, az egyre több felszámolási és csődeljárás után a nem, vagy nehezen behajtható hitelek összege több száz milliárd forintra nőtt.

A bankkonszolidáció egyik első kedvezményezettje a Budapest Bank volt. A"bányaprogram" keretében ugyanis az érintett bányák lévő hiteleit is kiváltotta a kormányzat, az energiaszektor pedig a Budapest Bankhoz tartozott.

A kormányzat 1993-94-ben két lépésben bonyolította le a konszolidációt. Első lépésben az állam 80 milliárd forintért megvette a bankok rossz követeléseit. Ebben 68 takarékszövetkezet és 14 kereskedelmi bank vett részt. Ezután a hitelkonszolidációs államkötvények átvételével és a bankok feltőkésítésével az állam körülbelül 75 százalékos tulajdonrészt szerzett az intézményekben, amelyeket később privatizált. Ez a folyamat nagyjából 500 milliárd forintba került.

Azután jött a máig sem teljesen tisztázott Postabank-ügy, amely az Állami Számvevőszék jelentése szerint legkevesebb 174 milliárd forintjába került a magyar államnak - közvetve az adófizetőknek. 1997 februárjában egy, a Postabank csődjével riogató sms elindította a betétesek rohamát, akik három nap alatt 24 milliárd forintot vettek ki a bankból. A pénzintézetnek erre még volt elég pénzre.

A pánik néhány nap alatt véget ért, más intézetre nem terjedt át, és úgy tűnt, a Postabank nem ment csődbe, bár az 1997-es évet 10 milliárd forintos veszteséggel zárta. 1998 áprilisában azonban menesztették Princz Gábor bankvezért, utódai pedig az év végén közölték: a tőkevesztés miatt az államnak 152 milliárd forintot kell fordítania a pénzintézet szanálására.

Az összeghez később a megmaradt portfolió tisztításával megbízott állami tulajdonú részvénytársaság 25 milliárd forintot könyvelt, az átszervezett bank vesztesége pedig újabb 6 milliárdot tett ki: mindösszesen tehát 200 milliárd forint körül volt a tejes végszámla.

Egy számvevőszéki jelentés a Postabank vezetését okolta a hibás, törvény- és szabálysértő döntések, a gazdaságilag megalapozatlan kockázatvállalás miatt. A stabilizált Postabankot később szintén magánosították.

Egykori elnök-vezérigazgatója ellen 35 milliárdos hűtlen kezelés miatt indult büntetőeljárás, ami 11 év után, idén januárban a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ítéletével ért véget. Eszerint Princz Gábornak hanyag kezelés miatt 3,6 millió forint, három helyettesének pedig 1,5-1,5 millió forint pénzbüntetést kell fizetnie.