A közlemény szerint utoljára 2003 végén voltak ilyen bizalmatlanok a vásárlók.

A GfK 2004 tavasza óta vesz részt a Michigani Egyetem licence alapján készülő és a világ számos pontján mértékadónak tartott Fogyasztói Bizalom Index (FBI) felmérésben.

A komplex FBI összegzi a háztartások tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási hajlandóságát, jelenlegi anyagi helyzetük megítélését az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a jövő évi pénzügyi helyzetükre vonatkozó várakozásokat, az ország következő 12 hónapban és az elkövetkező öt évben várható gazdasági helyzetének megítélését.

Az index 5 komponense közül négy esetében következett be csökkenés, egyedül a tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási hajlandóság stagnál.

Legnagyobb mértékben, 78 ponttal a családok jövő évi anyagi helyzetére vonatkozó várakozások romlottak. Ettől jóval kisebb, de jelentős a csökkenés az ország jövő évi, illetve öt év múlva várható pénzügyi helyzetének, valamint a családok jelenlegi anyagi helyzetének megítélésben is.
A Fogyasztói Várakozások Indexét még nagyobb, 83 pontos csökkenés jellemzi. A jelenleg 148 pontos index - amely a háztartások anyagi helyzetére vonatkozó várakozásokat, valamint az ország gazdasági helyzetére vonatkozó rövid és hosszú távú lakossági várakozásokat mutatja - utoljára 1997-ben ért el ennyire alacsony értéket.

Tíz megkérdezettből közel hat szerint családja egy év múlva rosszabb anyagi körülmények között fog élni, mint most. Márciusban még csak 16 százalék volt ez az arány.

Drasztikus változás, hogy míg 2006 tavaszán a 10 százalékot sem érte el azoknak az aránya, akik családjuk anyagi helyzetének folyamatos romlását érzékelik, addig júniusban már 34 százalék látja úgy, hogy családja idén rosszabb anyagi helyzetben van, mint tavaly, és jövőre még rosszabb helyzetben lesz.

Nemcsak a saját anyagi helyzetüket ítélik meg borúlátóbban a családok, hanem az ország gazdasági helyzetét is.

Márciushoz képest 41-ről 57 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az ország most rosszabb gazdasági helyzetben van, mint egy évvel ezelőtt. A következő 12 hónapban várható gazdasági helyzet megítélésében hasonlóan pesszimisták a fogyasztók. Márciusban a válaszadóknak csak egyharmada prognosztizált romló gazdasági helyzetet egy év távlatában.

Lényegesen romlottak a munkanélküliségre vonatkozó várakozások is. 33 százalékról 66 százalékra nőtt azok aránya, akik a következő évben növekvő munkanélküliségre számítanak.

Szintén többen számítanak növekvő hitelkamatokra: a márciusi 45 százalék után a megkérdezettek majdnem 70 százaléka. A megkérdezettek fele úgy gondolja, soha nem venne fel hitelt egy előre tervezett nagyobb vásárláshoz, és két év után most először egyszámjegyű, 8 százalék azoknak az aránya, akik különösebb habozás nélkül vennének fel hitelt ilyen célra.

Több mint két év után ismét meghaladja a 90 százalékot azok aránya, akik a következő 12 hónapban növekvő árakra számítanak. Szintén kétéves trend szakadt meg azzal, hogy újra kétszámjegyű inflációval számolnak a megkérdeztettek: átlagosan 12 százalékos árnövekedést prognosztizálnak a következő egy évre, a márciusi 5 százalék után.

Egyedülálló a tízéves FBI-kutatás során az a jelenség is, hogy a kormányzati ciklus elején csökkent a kormány munkáját az infláció és a munkanélküliség kezelését illetően jónak ítélők aránya. Jellemzően növekedni szokott ez az arány az új kormányzati ciklus kezdetén, most pedig a márciusi 17 százalékról 11 százalékra csökkent.