Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Nyíló hóvirág (Galanthus) a Zala vármegyei Nagybakónak közelében 2024. február 4-én.
Nyitókép: MTI/Varga György

21 fokot is mértek hétfőn Magyarországon - térkép

Erős széllel érkezett a rendkívül enyhe idő.

A nyugati határszélen helyenként 20 fok fölé melegedett a levegő - tudósított az Időkép.

Nagyjából a Kapuvár-Dunaföldvár-Békéscsaba vonaltól északra továbbra is nagyon erős a szél, a legerősebb lökések a 60-70 km/órát, sőt, helyenként a 80 km/órát is meghaladják. Ezzel ellentétben a kicsit védettebb, nyugati határszélen gyenge vagy mérsékelt a légmozgás és hétágra sütött a nap, aminek meglett a hatása:

Kercaszomor községben 21 fokig melegedett a levegő.

Mint írták, az Őrségben máshol is meghaladta a hőmérséklet a 20 Celsius-fokot, viszont az ország túloldalán, az északkeleti határon fekvő Záhonyban mindössze 7,8 fokot mutat a hőmérő. A hónapot tekintve még az is meleg lenne - jegyzi meg a portál.

Délután ötkor még mindig 16-17 fok körül volt a hőmérséklet a nyugati határszélen, miközben Záhonyban is csak 7 fokig hűlt a levegő:

A melegrekord ugyanakkor nincs veszélyben: az eddigi csúcsot ugyanis Szentgotthárd tartja 22,5 fokkal, ezt éppen 20 évvel ezelőtt mérték, 2004-ben.

(A nyitóképen: Nyíló hóvirág - Galanthus - a Zala vármegyei Nagybakónak közelében 2024. február 4-én.)

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×