Hazánkban az éves virslieladás 34 ezer tonna körül van, az év utolsó hónapjában ennek 10-25 százaléka kel el. A húskészítménygyártók tapasztalatai szerint ugyanakkor változóban vannak a fogyasztói szokások, ma már nem elengedhetetlen a szilveszter éjszakai asztalról a virsli.

Bár a kereskedők tapasztalatai szerint a vásárlók egyre inkább az olcsóbb termékeket részesítik előnyben – így csökken például a juhbeles virsli forgalma és nő a műbeles, a kollagénes, a hámozott virsli iránti kereslet –, az ünnepi időszakban azonban a várakozások szerint hajlandóak lesznek többet fizetni a magasabb minőségű készítményekért.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) arra hívja fel a figyelmet, hogy a virsli választásakor is érdemes a magyar termékeket előnyben részesíteni. A hazai gyártók termékei nyomonkövethetők, folyamatosan ellenőrzöttek, és a hazai ízvilágra tervezettek.

A frankfurti virsli a vörösáruk leghíresebb képviselője, állítólag már a 13. században is készítették. A húsból prádot készítettek, fűszerezték. A termék összetétele ma is ugyanez, csak a technológia változott. Ezen termék alapján készült a későbbiekben a bécsi virsli, ami az alapja a Magyarországon ismert virslinek.

A virsli összetételét az Élelmiszerkönyv szigorúan szabályozza. A virslire vonatkozó előírások közül a legfontosabb a hústartalom: a késztermékre vonatkoztatva legalább 51%.

Ha a hústartalom alacsonyabb, vagy 10%-nál több a mechanikailag lefejtett hús a termékben, az már nem nevezhető virslinek.

Így kerülnek különböző „rúd”, „szelet”, „pálcika” elnevezésű termékek az üzletekbe. Vásárláskor érdemes figyelni arra is, hogy minél kevesebb összetevőből álljon a termék, mivel a túl sok adalékanyag minőségromlást okozhat.