Kutatóhálózatának elcsatolása óta, 2019 augusztusától először indít nagy kutatási programokat a Magyar Tudományos Akadémia. Ezzel teljesül a jelenlegi elnök, Freund Tamás egyik legfontosabb célkitűzése – derül ki a Magyar Tudományos Akadémia sajtóközleményéből.

A három kutatócsoport működési időtartama négy év, összes támogatásuk 8,6 milliárd forint. A programok megvalósítására – a Kormánnyal való egyeztetéseket követően – 2022-ben nyílt lehetőség az MTA számára biztosított évi hárommilliárd forint összegű, beépülő költségvetési támogatással.

A Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Programban a magyar nyelv és nyelvhasználat támogatása korszerű technológiai eszközökkel a legfontosabb célkitűzés, amelyet több alprogramban valósítanak meg. Az egyik kutatási terület az álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása. Ezek területen megjelennek, azonosításuk társadalmi és gazdasági szempontból, valamint a korszerű tudomány hitelességének megőrzése szempontjából is nagy jelentőségű.

A Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program indítását a hagyományos energiahordozók és a nyersanyagok szűkössége, a jól detektálható jelenkori éghajlatváltozás, valamint ezek közvetlen és közvetett következményei különösen aktuálissá teszik.

A kiemelkedően sikeres Nemzeti Agykutatási Program 3.0 is folytatódik. Az idegrendszert érintő betegségek világszerte a fogyatékosság és munkaképtelenség vezető okai, aminek éves költsége Európában közel 800 milliárd euróra becsülhető. Mivel az idegrendszeri károsodás okai rendkívül heterogének, az alapvető idegrendszeri működés megértése nélkül nem képzelhető el az idegrendszeri betegségek hatékony terápiája sem.

A Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program keretében Hoffmann István akadémikus, Németh T. Enikő akadémikus és Prószéky Gábor, az MTA doktora, a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program kapcsán Bozó László akadémikus, a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) 3.0 esetében pedig Nusser Zoltán akadémikus kapott elnöki felkérést a kutatási koncepció kidolgozására.