Korunk legfontosabb, oktatást meghatározó tényezője, a digitalizáció tette lehetővé a Covid-19 járványhelyzet elleni védekezés közben is a tanulás folyamatosságának biztosítását. A krízishelyzet miatt szükségessé vált tantermen kívüli digitális oktatás sikeressége mellett azokra a fejlesztendő területekre is koncentrálni, amelyek egyértelmű hiányként, problémaként azonosíthatók az elmúlt időszak tapasztalatai alapján. A digitális átállás jelenlegi helyzetét azonban nem lehet kizárólag a járványhelyzet során elért eredményekből megítélni. Az eredményes és hatékony stratégiai folyamatokat fenntartva szükséges a hiányterületekre irányuló fejlesztéseket támogatni.

A konferencia és kiállítás elsődleges célja, hogy a hazai oktatás jelenéről és jövőjéről hiteles képet adjon, másfelől lehetőséget biztosít arra, hogy az oktatás különböző szintjeinek meghatározó szereplői között a legfontosabb irányelvek mentén párbeszéd induljon el, további szakmai együttműködéseket-ösztönözzön.

Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár rámutatott arra, hogy a digitalizáció korszakában a munkaerővel szemben támasztott követelmények folyamatos átalakulásban vannak, amikre gyors válaszokat kell adnunk. Az ágazatokként elvárt digitális tartalmaknak valamennyi képzés során be kell épülniük a tananyagokba.

A rendezvényen a Digitális Jólét Program szakmai vezetője, Gál András Levente úgy nyilatkozott, hogy a szakpolitikai feltételek vizsgálata mutatott rá, hogy valamennyi vizsgált referenciaországban stratégiai prioritás az oktatás digitális transzformációja. Az országok több mint felében van külön ágazati digitális oktatási stratégia vagy oktatási digitális cselekvési terv.

Véleménye szerint nagyobb figyelmet kell fordítani a tanárok jólétére és az együttműködésre a digitális ökoszisztéma szereplői között, a pedagógusok és diákok közötti kollaborációra, a diákok iskolán kívüli tanulásának támogatására; az online elérhető szolgáltatások sokszínűségére, alkalmazására és használatára az oktatási folyamatban; a monitoringra és értékelésre; a szülők, családok partneri szerepének megerősítésére, tanulástámogatási tevékenységük elismerésére, szakmai támogatására; a tanulók bevonására a tanulási és tanulástámogató folyamatokba; az egyhangú, statikus tanulásszervezés és munkaformák helyett a változatos, mozgalmas, a tanulói aktivitásra épülő munkaformák használatára, a csoportos tanulás, az interakciók előnyeinek kihasználására, a problémamegoldást, tudásépítést támogató, nyílt végű feladatokkal is dolgozó tantárgy-pedagógiai megoldások alkalmazására.