A mintegy 150-200 résztvevő Wittner Mária fideszes képviselő felolvasta a szervezetek tiltakozó levelét, amelynek aláírói kijelentik, hogy az emlékmű felépítése ellen a polgári engedetlenség eszközeivel lépnek fel, és minden alkalmat megragadnak a tiltakozásra.

A levélben tiltakozók azt kérik, hogy a miniszterelnök ne csúfolja meg 1956 szellemét.

Wittner Mária közölte, hogy ma már senkit nem érdekel, miről szól 1956, "minket félresöpörve ők akarnak ünnepelni, dáridózni".

Balázs Piri László, az 1956 Alapítvány kurátora emlékeztetett arra, hogy az 1956-os szervezetek és műértők is tiltakoztak az emlékmű felépítése ellen, mert az nem alkalmas arra a célra, amire szánták.

Közölte, hogy egyetlen '56-os szervezetet sem kerestek meg, amikor zsűrizték az emlékmű-pályázatokat.

Mint mondta: ez a hivalkodó emlékmű "nem fog semmit sem sugározni magából '56 szellemiségéből, nem fog semmilyen formában utalni arra, hogy mi történt".

Hozzátette, hogy amikor a kormányfő a szívére teszi a kezét, "akkor tudjuk, hogy hazudni fog".

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc központi emlékművének építési munkálatai a közelmúltban kezdődtek el a városligeti Dózsa György úton. A tervek szerint az emlékmű egy 2006 vasoszlopból álló éket formáz majd, legmagasabb pontján 8 méteres lesz.

Az emlékművet 2006. október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján avatják fel. Ugyanekkor leplezik le a másik emlékművet is, amely az '56-os szervezetek képviselőinek javaslatára készül a Műegyetemnél.

Ez utóbbi emlékhely kivitelezését a kormány 150 millió forinttal támogatja, és jelenleg a kiviteli tervek készülnek, illetve engedélyeztetési eljárások vannak folyamatban. Az alkotókat, Csíkszentmihályi Róbert szobrászt, illetve Schilling Róbert építészt az '56-os szervezetek által összeállított zsűri választotta ki.