Tudomány

A zöld tea jótékony összetevői képesek bejutni a szem szöveteibe is, ezzel növelve a védettségünket például a zöldhályog (glaukóma) és más szembetegségek ellen, bizonyítják a legújabb tanulmányok.

A cukorbaj nem csak általában a koszorúér-betegség egyik legfontosabb kockázati tényezője, hanem kifejezetten növeli a leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvarremegés esélyét is. Az ezzel foglalkozó, három évig tartó vizsgálat eredményeit a Journal of General Internal Medicine közölte.

Az életmentő bypass műtétekhez kivett lábvénák szolgálhatnak olyan őssejtek forrásául, amelyeket későbbi szívproblémák kezelésére használnak fel. A Bristoli Egyetem munkatársai a Circulation című szaklapban számoltak be arról, hogy vénákból nyertek ki őssejteket, amelyeket stimulálva később új véredényeket növesztettek a kísérleti egerekben.

A tudósok is szeretik a vörösbort, legalábbis kutatni. Tudjuk már, hogy jó például fogszuvasodás, szívproblémák, gyulladások ellen. Most az agykutatók dobták be magukat. A kékszőlő legfontosabb hatóanyaga, amely a borban is benne van, csökkenti szélütés esetén az agyi károsodás mértékét.

Intelligensek-e a varjak? A kérdésre régóta tudott a választ, most azonban a schönbrunni kastélyparkban két bécsi diák próbálja kideríteni, hogy mennyire. Eddigi megfigyeléseikből kiderült: a fekete madarak igencsak leleményesek, különösen, ha éhesek. Rendszeresen dézsmálják a helyi állatkert lakóinak ételét, csőrükkel pedig módszeresen nyitogatják ki a szemetes zacskókat, mert tudják, hogy ott a turisták uzsonnamaradékaihoz juthatnak.

Arra figyelmeztet egy elektronikai óriásvállalat, hogy a pár napon belül piacra kerülő 3D-s televíziók károsíthatják az egészségünket. Különösen a várandós nők, az idősek, a gyermekek, a betegek veszélyeztetettek és azok, akik alkoholt fogyasztottak.

Ötven évvel ezelőtt kezdődtek meg a Földön kívüli intelligencia megtalálására irányuló tudományos kutatások. Az eltelt fél évszázad eredményeiről közöl cikket a Magyar Csillagászati Egyesület hírportálja. Az írás megállapítja, hogy bár az öt évtized alatt "hatalmas mennyiségű új ismerettel gazdagodtunk a földi élet kialakulásával és fejlődésével kapcsolatban, de eddig nem sikerült élet nyomára bukkanni sem saját bolygórendszerünkben, sem az űr távolabbi messzeségeiben." Vajon egyedül vagyunk-e az Univerzumban? A kérdés a megválaszolása még 50 év intenzív kutatásai után is várat magára. Almár Iván az InfoRádiónak arról beszélt, hogy az emberiség "nem akar nagyon kiabálni", nem akar különösebben üzeneteket küldeni, inkább csendben hallgatózik.

Jókor váltott blogformátumra a régi vulkánhíradó: éppen egy hónappal ezelőtt váltottak a szerkesztők, röviddel a világ legnagyobb érdeklődését kiváltó vulkánkitörése előtt. A vulkáni hamu "jóvoltából" ugrásszerűen emelkedett a blog olvasottsága. Az Eyjafjöll aktivitása egyébként pénteken nem gyengült, sőt a kitörési felhő most épp magasabbra emelkedik, mintegy 5 kilométerre, ez jól látható a webkamerákon.

Bár igen hasonlítanak egymásra, valójában nem egy, hanem több fajt alkotnak a kardszárnyú delfinek - állapították meg genetikai elemzések után amerikai kutatók, akik tanulmányukat a Genome Research című szakfolyóiratban tették közzé.

Száznál több eddig ismeretlen állat- és növényfajt fedeztek fel kutatók a délkelet-ázsiai Borneó szigetén, köztük egy repülő békát és a világ leghosszabb rovarját, amely több mint fél méteres és alakja a botsáskáéra emlékeztet. Az új fajokról a Természetvédelmi Világalap (WWF) számolt be.

Az új-kaledóniai varjakról eddig is ismert volt, hogy képesek az eszközhasználatra, megértenek egyszerű fizikai törvényszerűségeket, felismerik egymást és különböző embereket. Most kiderült, hogy még ennél is okosabbak: többrétű, viszonylag nehéz problémákat képesek különböző eszközökkel megoldani.

Mintegy harmincmillió évvel ezelőtt fura kinézetű férgek fúrták be magukat a korai bálnák csontvázába - tudósoknak most első ízben sikerült "szitává" lyuggatott cetkövületekre lelniük. A leletről az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ban (Proceedings of the National Academy of Sciences) jelent meg tanulmány.

Homogén dinoszaurusz-közösség uralta Észak-Amerika területét a krétakor végén - állítják kanadai kutatók, akik az amerikai Nemzeti tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ban (Proceedings of the National Academy of Sciences) publikálták tanulmányukat.

Bocsánatot kérni talán a világ egyik legnehezebb dolga, de a tudósok szerint az egyik legegészségesebb is.

A jó hír a hímnek, hogy akár kétszer is szexelhet életében. A rossz hír: ha ez tovább tart tíz másodpercnél, akkor az életébe kerül, mert felfalja partnere.

Megtizedelődhetnek a békapopulációk, mert a kétéltűek nem tudnak a megfelelő gyorsasággal alkalmazkodni a klímaváltozáshoz - állítják brit szakértők.

Várható, hogy az elkövetkező évtizedekben a mostaninál sokkal nagyobb vulkánok is aktívak lesznek, azért érdemes már most felkészülni arra, hogy a kitörések ne érjék a társadalmakat annyira váratlanul, mint az izlandi - mondta hétfőn Harangi Szabolcs, az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék tanszékvezető professzora.

A vérben keringő, a rák áttétképzését okozó tumorsejtek kimutatására dolgoztak ki tesztet a Harvard Egyetem kutatói, akik úgy vélik, hogy módszerükkel megjósolható lesz, melyik rák újul ki.

A részben selyemből készült agyi implantátum az agy felszínére "olvadhat", ezáltal közvetlen összeköttetést teremthet az idegi jelek regisztrálására - közölték amerikai kutatók

Egy lépéssel közelebb került a tudomány a mesterséges hasnyálmirigy létrehozásához, amely felválthatná az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők inzulininjekcióit.