Infostart.hu
eur:
364.13
usd:
327.41
bux:
144165.99
2026. október 14. szerda Helén
Nyitókép: Pixabay.com

Meglepte a kutatókat a súlyos kór

Nemcsak a korábban vélt kettő, hanem több leprabaktérium-törzs is elterjedt volt a középkori Európában, tehát lehetséges, hogy itt alakult ki a lepra.

Erre az eredményre jutottak zürichi és német kutatók, akiknek sikerült az eddigi legrégebbi lepra-örökítőanyag rekonstruálása is.

A lepra Európában egészen a 16. századig széles körben elterjedt volt, és még ma is a világ sok országában előfordul: évente több mint 200 ezer ember betegedik meg újonnan. A betegség fő kórokozója a Mycobacterium leprae nevű baktérium.

A Zürichi Egyetem és a Tübingeni Egyetem, valamint az emberiség történetével foglalkozó Max Planck Intézet részvételével zajlott nemzetközi kutatás mintegy 90 olyan egyéntől vett mintát vizsgált, akik 400 és 1400 között éltek Európában és akiknél a leprára jellemző csonttorzulás mutatkozott. Ezen minták alapján tíz középkori genomot rekonstruáltak. Eredményeikről a PLOS Pathogens című szaklapban számoltak be a kutatók.

Összességében ezek a genomok lefedik a lepra kórokozóinak minden ismert törzsét, azokat is, amelyek ma Ázsiában, Afrikában vagy Észak- és Dél-Amerikában fordulnak elő.

"Nagyon különböző lepratörzseket tudtunk izolálni ugyanabból a temetőből származó csontanyagokból. Ez különösen jól mutatja az akkoriban a kontinensen jelenlévő lepratörzsek sokszínűségét" - mondta Verena Schünemann, a tanulmány fő szerzője.

Valójában minden ismert lepratörzs már a középkori Európában is létezett, ami meglepte a kutatókat.

Ez azt sugallja, hogy a leprának már az ókorban elterjedtnek kellett lennie Ázsiában és Európában, és a betegség Eurázsia nyugati részéről is elterjedhetett" - foglalta össze az eredményeket Johannes Krause, a Max Planck Intézet igazgatója.

Az egyik rekonstruált genom Angliából, a 415 és 545 közötti időszakból származik. A Mycobacterium leprae-nak ez a legrégebbi rekonstruált genomja ugyanaz a törzs, amelyet ma élő mókusokban is felfedeztek. Ez alátámasztja azt az elméletet, amely szerint a mókusok és a szőrméjükkel való kereskedelem szerepet játszottak a lepra elterjedésében a középkorban.

A lepra terjedésének dinamikája még nem teljesen tisztázott. Az sem világos, honnan ered eredetileg a lepra. Bár vannak leprás esetekre utaló írásos emlékek az időszámítás előtti időkből, hiányoznak azonban a minták ahhoz, hogy ezt molekuláris szinten is bizonyítsák.

Az aktuális eredmények alapján a leprabaktérium jóval régebb óta létezik, mint azt eddig vélték.

Címlapról ajánljuk
Turi Attila, az MMA elnöke: az átvilágítás alatt is mi tesszük a dolgunkat

Turi Attila, az MMA elnöke: az átvilágítás alatt is mi tesszük a dolgunkat

A fiatal és középgenerációs művészek támogatását ösztöndíjprogramokkal és hálózatépítéssel is segíti a Magyar Művészeti Akadémia – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a köztestület elnöke. Turi Attila a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia helyzetének rendezését kormányzati feladatnak nevezte, ugyanakkor hangsúlyozta: nem szerencsés, ha a kulturális intézmények között ellentétek alakulnak ki. Hangsúlyozta azt is, hogy az MMA a jövőben is átláthatóan, a kormánnyal együttműködve végzi a munkáját, de nem politikai szempontok alapján dönt, hanem a teljesítményt értékeli.

Varga Mihály jegybankelnök a palamentben: vagyonmentésre irányuló lépéseket tettünk

A Magyar Nemzeti Bank vagyonmentési programjának keretében már több mint 100 milliárd forint elvesztését sikerült megakadályozni – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke az MNB 2025-ös beszámolójának parlamenti vitájában.
inforadio
ARÉNA
2026.10.14. szerda, 18:00
Cser-Palkovics András
a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Székesfehérvár polgármestere
Sokkoló támadás érte Moszkvát, az oroszok hallani sem akarnak a békéről - Híreink az ukrajnai háborúról szerdán

Sokkoló támadás érte Moszkvát, az oroszok hallani sem akarnak a békéről - Híreink az ukrajnai háborúról szerdán

Kiszivárgott egy új béketerv a háború lezárására: ezúttal egy európai-amerikai javaslatról van szó, amely négy pontban vetne véget a 2022 óta tomboló orosz-ukrán harcoknak. A Kreml egyelőre hűvösen reagált a felvetésre, az amerikaiakkal kötött dízelalkunak viszont nagyon örülnek, mivel ez az állami bevételek növeléséhez és a hadiipar finanszírozásához is közvetetten hozzá fog járulni majd. Tegnap este, ma hajnalban súlyos támadás érte Kijevet: a főváros legnagyobb hőerőművét és egy 9 emeletes magasházat is rakétacsapás ért. Moszkvát közben rekordközeli dróncsapás érte: a légvédelmi erők több mint 500 drónt lőttek le a főváros térségében. A donyecki fronton a helyzet hetek óta változatlan, viszont délen, Zaporizzsjában látható eredményei vannak az oroszok Huljajpole felől induló offenzívájának. Cikkünk folyamatosan frissül a háború legfontosabb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×