Akkor szokták felkapni az emberek a fejüket, ha megtudják, hogy valamelyik hírességnek stroke-ja, vagyis agyi érkatasztrófája volt - mondta az InfoRádiónak a Magyar Stroke Társaság elnöke, aki hozzátette: Magyarországon évente 50 ezren kapnak stroke-ot.

Csiba László, aki egyben a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója is, elmondta, a stroke és a szívinfarktus gyökere közös: az érelmeszesedés. Olyan, mint amikor a ház vízvezeték-csöveiben megindul a vízkövesedés - valakinek a hálószobájában, valakinek pedig a fürdőszobájában dugul el a radiátor - érzékeltette a problémát a szakértő.

A stroke akkor alakul ki, amikor az érelmeszesedés (vagyis a "vízkövesedés") az agyat ellátó erek valamelyikében jelentkezik, vagy leszakad egy vérrög péládul a szív mellhártyájáról, és az eltömíti az agyat ellátó erek egyikét.

Átlagosan a stroke később jelentkezik, mint a szívinfarktus. Utóbbit Magyarországon átlagosan 58 évesen kapják meg az emberek, az agyi érkatasztrófát ezzel szemben 8-10 évvel később - mondta a professzor, aki szerint ha a népesség öregszik, akkor valószínűleg a stroke-ok száma is növekedni fog.

A szakorvos szerint ehhez jön még az is, hogy nem csökken a rizikófaktorok száma, mert Magyarország nem túl hatékony a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az elhízás kezelésében, és kevés sikert könyvelhetünk el a dohányzás visszaszorításában is.

Többe kerül a stroke

A stroke jelentős szociális problémát is jelent, mert teljesen ledönti a lábáról a beteget, aki így állandó ápolásra szorul. Ez nem tapasztalható a szívinfarktus után, így nem véletlen az a szakorvos által vázolt adat, miszerint a magyar egészségügy 15,4 milliárd forintot költ a stroke-betegek első évének kórházi kezelésére, míg a szívinfarktusos páciensek "csak" 5 milliárdot emésztenek fel.

Pedig az utóbbi évek technikai fejlesztéseinek köszönhetően az orvosok ma már hatékonyan tudják mérni az érelmeszesedés mértékét és az erek rugalmasságát - mondta Csiba László, aki hozzátette: már a nyaki erek hártyavastagságát is meg tudják állapítani, amelyből következtetni lehet a szív és a végtagok ereinek állapotára, így időben fel tudnak lépni a már megindult kóros folyamatok ellen.