Szinte már közhelyszámba megy, hogy az őssejtkutatás az orvostudomány legígéretesebb területe. Az ötnapos embrióból kinyerhető őssejtek a tudósok számára legértékesebb tulajdonsága, hogy bármilyen sejttípus kialakulhat belőlük.

A kutatók biztosak benne, hogy az őssejtek segítségével idővel az olyan, jelenleg gyógyíthatatlan betegségek is visszafordíthatók lesznek, mint a Parkinson- és az Alzheimer-kór.

A kutatáshoz embriók ezreire lenne szükség, azonban csak nagyon kevés áll rendelkezésre, hiszen kinyerésükhöz műtétre van szükség; és számolni kell az emberi embriókkal folytatott kísérletek etikai aggályaival is.

A Newcastle Egyetem és a londoni Kings College tudósai éppen ezért szeretnék felhasználni szarvasmarhák petesejtjeit, amelyből eltávolítanák az eredeti DNS-t, emberi genetikai kóddal helyettesítve azt.

Ezt az eljárást alkalmazták a híres Dolly báránynál is - természetesen emberi helyett juh-DNS-sel.

Elmossák a határvonalat?

Az így kapott embrió 99,9 százalékban emberi, csak a sejtmagon kívüli rész lenne továbbra is állati eredetű. Az embrió hatnapos korában kinyernék belőle az őssejteket, majd elpusztítanák az embriót.

A tudósok ellenőriznék a kinyert őssejtek életképességét, és vizsgálnák a sejtek újraprogramozódását a beültetés után, hogy a későbbiekben a laboratóriumokban is szaporíthassák őket.

Az ötletnek támogatója és ellenzője egyaránt sok van. Előbbiek az időskori betegségek gyógyításának lehetőségét hangsúlyozzák, utóbbiak szerint viszont az eljárás elmossa az emberek és az állatok között eddig nagyon éles határvonalat, ezzel veszélybe sodorva az emberi méltóságot és az emberi jogokat is.