A közgyűlés döntését egyenesen kínosnak nevezte a NASA Plútó-missziójának vezetője.

Alan Stern úgy véli, rendkívül erőltettet dolog választóvonalat húzni a törpebolygók és a bolygók között.

"Ez olyan, mintha kijelentenénk, hogy egyes emberek nem emberek, valamiféle önkényes okra hivatkozva" - mondta.

A meghatározással is baj van?

Alan Stern szerint már a "bolygó" most elfogadott meghatározása is sántít, hiszen nemcsak a "száműzött" Plútó, hanem több más, a kategóriában maradt égitest sem teljesíti azt a feltételt, miszerint keletkezésükkor az úgynevezett akkréciós korongban tisztára söpörték környezetüket, így nem maradt utánuk törmelékzóna.

A NASA munkatársa szerint ez többek között a Földre, a Marsra, a Jupiterre és a Neptunuszra sem igaz.

A Föld például 10 ezer Föld-közeli aszteroidával, a Jupiter pedig 100 ezer kis égitesttel együtt kering pályáján, amelyek alapvetően a Naprendszer kialakulásának idejéből maradt törmelékek.

"Ha a Neptunusz tisztára söpörte volna a pályáját, akkor a Plútó nem volna ott" - tette hozzá Alan Stern, aki elmondta, hogy a hasonlóan gondolkodó csillagászokkal egy petíciót indított a Plútó visszasorolására.

"Dudálj, ha a Plútó még mindig bolygó!"

A döntés nyomán már megjelentek az interneten az első autós matricák, amelyeken az áll: "Dudálj, ha a Plútó még mindig bolygó!".

A Nemzetközi Csillagászati Unió határozatát kommentáló köremailekben pedig International Astronomical Union helyett csak Irrelevant Astronomical Unionnak, vagyis Irreleváns Csillagászati Uniónak becézik a szervezetet.

Alig voltak a szavazáson

Időközben kiderült az is, hogy a döntést meghozó közgyűlés résztvevőinek nagy része már nem volt Prágában.

Owen Gingerich, a közgyűlés elé került javaslatokat kidolgozó bizottság elnöke szerint a határozat elfogadásakor csak a résztvevők 10 százaléka szavazott.

A Harvard professzora szerint főleg azok maradtak az utolsó napra, akiknek fontos volt, hogy ne nyilvánítsák bolygóvá a Plútóhoz hasonló méretű égitesteket, hogy - amint Iwan Williams, a csillagászati unió egyik elnöke fogalmazott - ne váljon túlzsúfolttá a bolygók klubja.

Owen Gingerich szerint ezért a jövőben fontos volna, hogy elektronikus úton is leadhassák szavazatukat a csillagászok, főleg egy ilyen történelmi kérdésben.

"Ha mindenkinek Washingtonba kellene utaznia az elnökválasztásra, nagyon más eredményt kapnánk, mert alig szavazna valaki. A mai világban ez egy idióta megoldás" - vélekedett a Harvard professzora.