Négy és fél évesen tanult meg úszni, nyert két világbajnokságot, a mostani az ötödik olimpiája, amelyeken hat érmet szerzett – egészen kivételes pályafutás zárult le pénteken a tokiói uszodában. Cseh László a hetedik helyen végzett 200 méter vegyesen, és nem túlzás, hogy többen voltak rá kíváncsiak az interjúkészítésre szolgáló vegyes zónában, mint a bronzérmes svájci Jérémy Desplanches-ra.

„Az ébredés után kicsit elérzékenyültem, mert rájöttem, hogy ez az utolsó úszásom. Megérintett, de jóleső érzés volt. Megpróbáltam beleadni mindent, jól éreztem magam, sajnálom, hogy az idő nem lett jobb, de minden döntő és úszás más. Örülök, hogy egyet javítottam az elődöntőhöz képest” – kezdte értékelését a 35 éves úszó.

Cseh László sosem elégedett, most a mellúszástól várt volna többet.

„Mellen próbáltam kicsit másképp úszni, mert tudtam, hogy a tegnapival nem fogok előrébb jutni. Hát, azt hiszem, annyira nem sikerült jól.

Mindegy, ha még lenne egy-két évem, biztos jobban menne, de sajnos már nincsen.”

Azt mondta ugyanakkor, most már nyugodtan hagyhatja abba az úszást.

„Hálás lehetek azért, hogy itt vagyok, mert ezzel le tudtam zárni az egészet. Ha otthon, tévéről nézem, akkor csak magamban mérgelődtem volna, hogy ennyit én is tudok úszni, örök életemben ez járt volna a fejemben.”

Kiemelte: mindenkinek ilyen szép lezárást kíván, és ennyi olimpiát.

„Nem érzem ezt át igazán, nem gondolok bele abba, hogy az évek alatt mennyi mindent elértem, de lassan kezdem elhinni, felfogni, hogy rengeteg gyönyörű verseny volt benne. Csak én ezeket hajlamos vagyok a szőnyeg alá söpörni, és csak azzal foglalkozni, ami kevésbé jó. Nem éreztetem magammal eléggé azt, hogy mennyi csodálatos eredményt el tudtam érni.”

Köszönetet mondott a családjának, és külön beszélt tavaly elhunyt édesapjáról, aki elindította a sportolói pályán.

„Sajnálom, hogy ő ezt nem érhette meg, de azt hiszem, ő már régebben azt mondta volna, hogy inkább hagyjam az egészet. Mert látta volna rajtam azt a szenvedést, amin átmentem, ahonnan fel kellett tudnom állni, és ő szerintem, engem védendő, azt mondta volna: ne erőltessük ezt már.”

Elárulta, hogy a levezetést még ugyanúgy megcsinálta, de a fehérjeturmixot már nem keverte be,

hiszen nem volt rá szükség a regenerálódáshoz.

„Lesz időm élvezni az életet” – jelentette ki terveiről, és elmondta, hogy most a civil élet felé fordul, azt is szeretné megtapasztalni.

„Persze fogom nézni, követni az eseményeket, a versenyeket, de úgy érzem, most nap mint nap nem fognak az uszodában látni.

Ha kipattan a szemem ötkor, megpróbálok majd visszaaludni.”

Emellett vár rá a garázs kipakolása és átalakítása, jó kis logisztika következik.

„Most át kell rendezni a házat, az úszófelszereléseimet el kell rakni, meg tovább kell adnom, aki még hasznát tudja venni” – jelentette ki, ám attól a felvetéstől elzárkózott, hogy múzeumba kerüljön a felszerelése.