A magyar-szovjet mérkőzés előtt már tudták, mi történt Magyarországon, és mindannyian aggódtak családjukért. A vízilabda volt a melbourne-i olimpián az egyetlen sportág, ahol test-test elleni küzdelemben találkoztak a magyar és a szovjet sportolók. "A többi sportágban nem volt test-test elleni küzdelem, még Papp Lacinak sem, mert orosz ellenfele nem volt" - mesélte Kárpáti György.

Így már a mérkőzés előtt is felfokozott volt az izgalom, mint később megtudták, a magyarországi események miatt a szovjet csapat is nagyon tartott az összecsapástól - tette hozzá a vízilabdázó, aki szerint a hangulatot tovább fokozta az a 8-10 ezer magyar emigráns, akik zászlókkal vonultak ki szurkolni.

Felfokozott izgalom, durva mérkőzés

"Én ilyen felfokozott izgalmat, ilyen nagy tombolást, korábban soha nem éltem még át, pedig játszottam vagy 200 mérkőzést. Az élmény csodálatos volt. Amellett, hogy elsősorban olimpiát akartunk nyerni, valami kicsit vissza is akartunk adni abból, ami Magyarországon történt. Ezek a fiúk nem voltak az ellenségeink, ismertük őket jól, de a melegítőjükön ugyanaz a CCCP szerepelt, mint a tankokon" - hangsúlyozta Kárpáti György.

Egy normálisan durva vízilabda meccsből így egy még durvább mérkőzés lett. "Ütöttünk, rúgtunk, haraptunk, csíptünk, többet mint általában a mérkőzéseken. De nagyon jól játszottunk és 4-0-ra sikerült nyernünk" - idézte fel az olimpiai bajnok vízilabdázó a melbourne-i olimpiai elődöntőt.

Az emlékek megszépülnek

Kárpáti György megjegyezte: mára az emlékek megszépültek, és amikor 50 év után Magyarországra jött az egykori szovjet csapat még élő néhány tagja, akkor inkább a sportról beszélgettek, és "ezt a meccset inkább kicsit felejtősen próbáltuk egymás között elintézni".