Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára felidézte: 1182-ben az első ciszterci szerzetesek már gyűjtötték a könyveket, és a gyűjtemény a fenyegető világháborúk, a kommunizmus üldöztetése közepette is fennmaradt.

A politikus reményét fejezte ki, hogy a magyar emberek összefogása a következő ezer évben is egyben tartja ezt a páratlan értéket.

A kötetek közül kiemelte Werbőczy István 1571-es Hármaskönyvének magyar nyelvű kiadását, valamint a Thúróczy-krónika 1488-as augsburgi kiadását.

A közgyűjtemények kezelői néha eldugták, később megtalálhatóvá tették a könyveket, így óva őket, így tett Borsa Gedeon is, aki könyvtárosként dolgozott Zircen - mutatott rá az államtitkár. Az Országos Széchényi Könyvtár napjainkban digitalizálja a műveket, így őrzik meg az értéket az utókor számára.

Németh Gábor, az OSZK Ciszterci Műemlékkönyvtár igazgatója felidézte, hogy 1950-ben betiltották a legtöbb szerzetesrendet, köztük a zircit is. 1950-ben három hónapot kaptak a szerzetesek, hogy elhagyják az apátságot, ekkor fal mögé rejtettek számos kiadványt, mások mellett Hervay Levente atya közreműködésével.

Az 1950-es évek elején Borsa Gedeon kezdeményezésére döntöttek úgy, hogy műemlékkönyvtárként az Országos Széchényi Könyvtár gondozásába kerül a gyűjtemény - idézte fel.

Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója is hangsúlyozta: nagy jelentősége van annak, hogy egyben maradhatott a könyvtár 65 ezer kötetes állománya több mint hetven éve, kiállva az egykori üldöztetés próbáját.

Felidézte, hogy 2021-ben már megújult a könyvtár Barokk terme, 2023-ban pedig a nagyterem galériája.

Az ünnepségen elhangzott, hogy a megújult kis galéria látogatható lesz a nagyközönség számára is.