Keresztury Dezső Széchenyi-díjas akadémikus, író, költő, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, egyetemi tanár, kultúrpolitikus születésének 119. évfordulója alkalmából Zalaegerszegen megállapodás született jogörököse, Buzási Ádám és az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) között, amelynek értelmében a nemzeti könyvtár jogosulttá vált a teljes írói hagyaték feldolgozására, digitalizálására és publikálására – írták a közleményben.

Az OSZK az író harminckilenc művét tette szabadon hozzáférhetővé a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK).

„Keresztury életműve a nemzeti könyvtár legnagyobb XX. századi irodalmi hagyatékává szervesült, és ez kijelöli a hozzá fűződő könyvtári munka módját és irányát. A mintegy háromszáz doboznyi örökség feldolgozása a nemzeti könyvtár és az irodalomtörténet-írás közös feladata” – idézi a közlemény Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatójának szavait.

A most közzétett harminckilenc mű közt szerepelnek többek között Keresztury Dezső Arany Jánosról és Batsányi Jánosról írt monográfiái, verseskötetei, visszaemlékezései, esszé- és tanulmánygyűjteményei.

Mint felidézik, Keresztury Dezső (1904-1996) iskolai tanulmányait szülővárosában, Zalaegerszegen kezdte meg, majd Eötvös-kollégistaként a budapesti, a berlini és a bécsi egyetemen fejezte be. Huszonöt évesen a berlini egyetem magyar lektora, a Magyar Intézet könyvtárosa, közben a Pester Lloyd irodalmi, később kulturális rovatvezetője volt. 1945 és 1947 között a Nemzeti Parasztpárt színeiben vallás- és közoktatásügyi miniszterként tevékenykedett. Ezt követően az Eötvös József Collegiumot igazgatta, majd a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában, végül 1950-től 1971-es nyugdíjba vonulásáig az OSZK különböző részlegeinek vezetőjeként dolgozott. Bár 1982-ben akadémikussá választották, a XX. századi magyar kultúra meghatározó alakja szerényen csak "polikíváncsinak" tartotta magát - írták.