Jean-Marie Gustave Le Clézio 1940. április 13-án született Nizzában, 1963-ban megkapta a Renaudot-díjat.

A nizzai egyetem világirodalmi szakát végezte el, majd az Egyesült Államokba ment tanítani. Irodalmi hírnevet 23 éves korában szerzett első regényével, a Le Proces-Verballal - ezért a könyvért Goncourt-díjra is jelölték, de végül a Renaudot-díjat kapta meg érte.

Azóta mintegy 30 könyve jelent meg - köztük regények, novellák, esszék.

1967-ben jelent meg a Terra Amata című, laza szerkezetű, szabad asszociációktól burjánzó könyve, amelyet számos nyelvre, köztük magyarra is lefordítottak. Az 1970-es évektől irodalmi prózájában, esszéiben a gyermekkor, az utazás, a kisebbségek sorsa, a környezetvédelem maradt visszatérő téma.

1980-ban nagy áttörést jelentett a Sivatag (Désert) című regénye, amely az észak-afrikai elveszett kultúrák és Európa kontrasztját mutatja be nem szeretett bevándorlók szemszögéből. Legújabb magyarul megjelent munkája a 2003-ban született Körforgás (Révolutions) című regény.

A Lire című francia irodalmi magazin 1994-ben készített felmérése szerint az olvasók 13 százaléka őt tekinti a legnagyobb élő francia írónak.