Infostart.hu
eur:
365.65
usd:
330.42
bux:
146157.02
2026. november 13. péntek Szilvia
Az ukrán elnöki sajtóhivatal felvételén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látogatást tesz a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. május 29-én. Zelenszkij az orosz invázió február 24-i kezdete óta először látogatott a keleti frontvonalra.
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtóhivatal

Volodomir Zelenszkij: Ukrajna újjászületését hozta a háború

Ukrajna függetlenségének 31. évfordulója alkalmából mondott beszédében az elnök kijelentette: országa vissza fogja foglalni az elcsatolt Krímet és a megszállt területeket keleten.

Ukrajna újjászületett, amikor Oroszország február 24-én megtámadta az országot – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ország függetlenségének 31. évfordulója alkalmából.

Az mondta, hogy országa vissza fogja foglalni az elcsatolt Krímet és a megszállt területeket keleten. Felvételről sugárzott beszédében kifejtette: míg

korábban úgy látta, a háború akkor érhet véget, ha béke lesz, most azt gondolja, hogy a harcoknak akkor lesz végük, amikor Ukrajna győzedelmeskedik.

A függetlenség napja egybeesik az orosz támadás hat hónappal ezelőtti kezdetével. Ukrajnában szerdán ünneplik, hogy az ország 1991 augusztusában elszakadt a Szovjetuniótól, miután Moszkvában kudarcba fulladt a puccs, és az ukránok elsöprő többsége népszavazáson döntött erről.

A 44 éves államfő beszédét szokásos katonai öltözékében, a kijevi függetlenségi emlékműnél mondta el.

"Új nemzet jött a világra február 24-én hajnali 4 órakor. Nem született, hanem újjászületett. Egy nemzet, amely nem sírt, nem sikoltozott és nem rettent meg. Egy nemzet, mely nem hátrált meg, nem adta fel, és nem felejtett" – tette hozzá.

A Reuters hírügynökség jelentésében azt írta, hogy Kijev belvárosának utcái üresek voltak szerda reggel, miután napok óta sorozatos figyelmeztetések hangzottak el, hogy Oroszország újabb rakétatámadásokat indíthat Ukrajna ellen.

Kijevben tilos a nyilvános gyülekezés, kijárási tilalom van érvényben a frontvonal keleti részén fekvő Harkiv városában, amely hónapok óta tartó ágyúzásnak van kitéve.

A főváros központjában a kormány a kiégett orosz tankok és páncélozott járművek roncsait helyezte el háborús trófeaként.

A hadsereg arra szólította fel az embereket, hogy vegyék komolyan a légiriadót. "Az orosz megszállók továbbra is folytatják a polgári objektumok elleni légi és rakétatámadásokat Ukrajna területén. Ne hagyják figyelmen kívül a légiriadó-jelzéseket" – áll a vezérkar szerda kora reggel kiadott közleményében.

A norvég védelmi minisztérium szerdán bejelentette, hogy Norvégia és Nagy-Britannia közösen kis méretű drónokat adományoz Ukrajnának, hogy segítse az Oroszországgal vívott háborúban. A felderítésre és célpontok azonosítására használt Teledyne Flir Black Hornet drónok ára legfeljebb 90 millió norvég korona (3,8 milliárd forint) lesz – állt a minisztérium közleményében.

Címlapról ajánljuk

Elárasztott utak, árokba csúszott autó, kidőlt fák – komoly pusztítást végzett az eső

Országszerte számos helyen okozott károkat a csütörtök óta tartó esőzés és az erős szél: kidőlt fák akadályozzák a közlekedést, több településen elárasztott aluljárókban rekedt autósokhoz, víz alá került épületekhez riasztották a tűzoltókat – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
inforadio
ARÉNA
2026.11.13. péntek, 18:00
Zacher Gábor
toxikológus, sürgősségi orvos
EU-zászló alatt toboroznának hadsereget az európaiak – Magyarország kétharmaddal vágna bele

EU-zászló alatt toboroznának hadsereget az európaiak – Magyarország kétharmaddal vágna bele

Az unió lakosainak döntő többsége ma már saját európai hadsereget szeretne. A GLOBSEC felmérése szerint a megkérdezett uniós országokban a válaszadók 71 százaléka támogatná a közös haderőt, a legtöbben Romániában, Litvániában és Franciaországban. A kutatás azt is kimutatta, hogy az uniós válaszadók 78 százaléka a NATO mellett fejlesztené az EU saját védelmi képességeit. Közben az európaiak több mint harmada már biztonsági fenyegetésként tekint az Egyesült Államokra. Az ötlet nem új, hiszen Orbán Viktor akkori miniszterelnök már 2016-ban, Emmanuel Macron pedig 2018-ban kifejezetten javasolta az európai hadsereg létrehozását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×