Moldovai incidens: Bukarest is aggódik
Bukarest aggodalommal értesült a Moldovai Köztársaság Dnyeszter melléki területein bekövetkezett incidensekről, amelyek kapcsán a körülmények tisztázását, és a provokációk elkerülését tartja szükségesnek. A román külügyminisztérium keddi közleményében óvatosságra és önmérsékletre intett, illetve teljes támogatásáról biztosította Maia Sandu moldovai államfő és a chisinaui hatóságok azon törekvését, hogy a helyzetet "felelősen, átlátható módon és kiegyensúlyozottan" kezeljék. "A feszültség mesterséges és indokolatlan növelése nem szolgálja a Dnyeszter két partján élők érdekeit, kiváltképp a régió jelenlegi biztonsági helyzetében" - állapította meg a román külügyminisztérium. Az állásfoglalás leszögezi: Románia politikai rendezést támogat a "Dnyeszteren túli probléma" ügyében Moldova szuverenitásának és területi épségének, illetve európai irányultságának tiszteletben tartásával, az ország nemzetközileg elismert határai között. A román külügy arra reagált, hogy hétfőn Moldova nemzetközileg el nem ismert, oroszbarát, Dnyeszteren túli, szakadár területének központjában, Tiraszpolban kézi páncéltörő gránátvetővel lőtték a belbiztonsági minisztérium épületét, robbantások rongálták meg a térségben sugárzó orosz nyelvű rádió antennáit, illetve támadás érte a szakadárok egyik katonai alakulatát. Maia Sandu elnök a moldovai nemzetbiztonsági tanács keddi ülését követően kijelentette: a térség stabilitásának megingatásában érdekelt, háborúpárti helyi szervezetek provokációjára gyanakszik, a szakadárok szerint azonban ukrán erők akarják a Dnyeszter-melléket belerángatni a konfliktusba. A román médiát élénken foglalkoztatja a háború közeledésének veszélye, a megszólaltatott elemzők attól tartanak, hogy Oroszország Moldovát is megtámadja az oroszajkú Dnyeszteren-túli lakosság fenyegetettségére és megvédésének szükségességére hivatkozva. A Moszkva által gazdaságilag és katonailag is támogatott Dnyeszter-menti szakadár térségben orosz "békefenntartók" állomásoznak. A román katonai szakértők szerint Oroszországnak az a célja, hogy ezeknek a csapatoknak a segítségével teljesen elvágja Ukrajnát a Fekete-tengertől, illetve visszaszerezze ellenőrzését az immár európai integrációra törekvő volt szovjet tagköztársaság Moldova felett. (MTI)
Cselekvési terv jön az Európa Tanácstól
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára, Marija Pejcinovic Buric kedden a testület parlamenti közgyűlésében bejelentette, hogy a szervezet hamarosan cselekvési tervet fog előterjeszteni Ukrajna megsegítésére. "Mindent meg kell tennünk az ország támogatásáért" - mondta a főtitkár, aki egyben szolidaritását fejezte ki az ukrán néppel. Buric elmondta, hogy amint hivatalos meghívást kap, Kijevbe utazik, hogy felmérje az ország rövid és hosszú távú szükségleteit. Hangsúlyozta továbbá, hogy az ET együttműködött az ukrán főügyésszel egy szakértői csoport létrehozásában, amely az emberi jogok kirívó megsértését hivatott kivizsgálni az ország területén. Hozzátette, hogy az Európa Tanács bankja ötmillió eurót biztosított Ukrajnának a menekültválság kezelésére. A főtitkár a közgyűlés tagjainak kérdéseire válaszolva elmondta: aggódik a hivatalosan Moldovához tartozó, szakadár Dnyeszter-mellék biztonsági helyzete miatt, és felszólított minden tagországot, hogy tartsa tiszteletben Moldova státusát és területi integritását. Hozzátette, hogy az Európa Tanács segíteni fogja az országot az Ukrajnából érkező hatalmas menekültáradat kezelésében. Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa a közgyűlésen arról számolt be, hogy 2021-ben folytatódtak az emberi jogok védelmét aláásó tendenciák. "Ezek a tendenciák nem újak. Különösen riasztó azonban hogy visszalépések következtek be számos emberi jog területén, és növekedett a jogállamiság széles körű aláásása" - jelentette ki. Hivatalának a tavalyi évet lefedő jelentésére hivatkozva elmondta: 2021-ben nem javult a média szabadsága, az újságírók biztonsága, a migránsok, az LMBTI személyek, a fogyatékossággal élők, védelme. Mijatovic reményét fejezte ki továbbá, hogy az ET-tagállamai támogatni fogják az ukrán igazságügyi rendszert, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróságot, hogy azok igazságot szolgáltathassanak és jóvátételt nyújthassanak az áldozatok az ukrajnai háború áldozatainak. (MTI)
Orosz fogság
Még mindig orosz fogságban van 169 ukrán nemzeti gárdista, akik a csernobili atomerőművet őrizték - közölte Denisz Monasztirszkij ukrán belügyminiszter kedden Csernobilban tartott sajtótájékoztatóján. A miniszter - aki a csernobili atomerőműben 1986-ban bekövetkezett nukleáris baleset évfordulóján látogatott oda - közölte, hogy jelenleg folynak a tárgyalások az orosz féllel a fogságba ejtett gárdisták kicseréléséről orosz katonák átadásáért cserébe. Szavai szerint egy részüket Oroszországba, másik részüket pedig Fehéroroszországba hurcolták el. Hozzátette, hogy Kijev tudomása szerint sérült nincs közöttük. A csernobili atomerőművet a február 24-én kezdődött Ukrajna elleni háború elején foglalták el az orosz csapatok és március végén, április elején vonultak ki onnan. Közben az orosz csapatok az általuk megszállva tartott dél-ukrajnai Herszonban új vezetőket neveztek ki a városi és a megyei adminisztráció élére: Volodimir Szaldót a megyei és Olekszandr Kobecet a herszoni városirányítás élére. "Meggyőződésem, hogy győzelmünk után ezeknek a kollaboránsoknak és bűntársaiknak felelniük kell. Ezek a kinevezések jogellenesek" - írta Hennagyij Lahuta Herszon megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Ihor Kolihajev herszoni polgármester a Facebookon közölte, hogy a városban marad, de nem hajlandó együttműködni a vezetéssel. Az Ukrajinszka Pravda hírportál tájékoztatása alapján a 65 éves Szaldo 2002 és 2012 között volt Herszon polgármestere, majd utána két évig a 2014-ben Oroszországba menekült Viktor Janukovics volt ukrán elnök mögötti Régiók Pártjának parlamenti képviselője. A háború kitörésekor támogatta Herszon orosz megszállását. Kobec a jelenlegi polgármester, Kolihajev sofőrje volt. Az orosz katonák hétfőn foglalták el és vették birtokba a herszoni városházát, ahonnan az ott dolgozókat, köztük a polgármestert hazaküldték, az épületről pedig levették az ukrán zászlót - emlékeztetett a hírportál. (MTI)
Washington: Putyin szerint Ukrajna nem érdemli meg a függetlenséget
Ukrajna győz, mindenekelőtt a fővárosban - állítja az amerikai külügyminiszter.
Változnak a vétó szabályai az ENSZ BT-ben
Az Ukrajna elleni indított orosz támadás miatt kezdeményezett reformot a közgyűlésben tapssal fogadták.
Elzárták a gázcsapot az oroszok Lengyelország felé
Először csak lapértesülések voltak erről, ám ezeket mindkét fél megerősítette kedd este.
Sarkunkban a sógor – Átlépte a 9 milliót Ausztria népessége
A háború miatt van így, hiszen az ukrajnai menekültek miatt gyorsabban nőtt az ország lakossága a vártnál. Bécsben minden századik ember ukrán állampolgár.
Korcsolya: kizárt!
A nemzetközi szövetség (ISU) keddi döntése értelmében Oroszország és Fehéroroszország az ukrajnai háború miatt nem rendezhet műkorcsolya- és jégtáncversenyeket. A szankció jelen állás szerint érinti a rangos Rosztelekom Kupát, a Grand Prix-sorozat novemberi állomását, melyet 1996 óta minden évben megrendeztek Moszkvában vagy Szentpéterváron, illetve legutóbb Szocsiban. A nemzetközi viadal - amelyen rendre elindulnak a világ legjobbjai - a tervek szerint nem marad el, új helyszínt keresnek neki. Az ISU korábban már kitiltotta az orosz és fehérorosz korcsolyázókat a nemzetközi versenyekről, megtiltotta a két ország állampolgárainak részvételét az idei kongresszuson, így semmilyen pozícióra nem jelöltethetik magukat. (MTI)
ENSZ: ennyi menekült hagyhatja el idén Ukrajnát
A szám csaknem felér Magyarország lakosságával.
A barátság szobra a múlté
Elkezdték kedden elbontani a Kijev központjában lévő, az ukrán és az orosz nép barátságát jelképező szovjet emlékmű egy részét - jelentette kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál. Azt a bronzból készült, a nyolcvanas évek eleje óta álló szoboregyüttest távolítják el az emlékműből, amely egy ukrán és egy orosz munkást ábrázol, és amelyet Ukrajna és Oroszország "újraegyesítésének" emlékére állítottak. A mellette lévő vörös gránitból készült, több alakos szoborcsoportot később bontják el a kijevi vezetés döntése értelmében. A szobrok fölötti fém boltívet viszont megtartják, de átnevezik és az ukrán zászló színeivel világítják meg. Az ukrán Szabadság Rádió internetes oldala emlékeztetett arra, hogy a "Népek Barátságának Boltíve" elnevezésű emlékművet Kijev fennállásának 1500. és a Szovjetunió létrehozásának 60. évfordulójára készülve állították fel 1981 novemberében. Vitalij Klicsko kijevi polgármester közölte, hogy a városvezetés emellett tervezi, hogy átnevezi az összes közterületet, amelynek neve az egykori Szovjetunióra vagy Oroszországra emlékeztet. (MTI)
Amerikai bejelentés - Átszervezik az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtást
Több fegyver lesz, a támogatást pedig jobban összehangolják a segítésben részt vevő országok.
A szlovákok pénzt kérnek Brüsszeltől az ukránoknak küldött adományfegyverekért
Pozsony intenzíven tárgyal Brüsszellel az Ukrajnának adományozott haditechnika kompenzálásról. A megbeszélések egyik témája az S-300 légvédelmi rendszer árának visszatérítése. A szlovák védelmi minisztérium tájékoztatása szerint ennek az értéke 68 millió euró.
Vlagyimir Putyin Mariupolról üzent török kollégájának
Azt, hogy már nincsenek ott harcok. Recep Tayyip Erdogan orosz-ukrán csúcsot sürget.
Moszkvai útilapu svédeknek
Oroszország nemkívánatos személynek nyilvánította a moszkvai svéd nagykövetség három diplomatáját - közölte kedden az orosz külügyminisztérium. A tárca kedden bekérette Svédország oroszországi nagykövetét, akinek határozott tiltakozását fejezte ki a svéd hatóságok "barátságtalan" lépései - a stockholmi orosz nagykövetség három munkatársának "indokolatlan", április 5-én bejelentett kiutasítása, a "kijevi rezsimnek" nyújtott katonai támogatás, valamint az ukrán nacionalisták "a Donyec-medence és Ukrajna békés lakossága ellen elkövetett bűncselekményeinek eltussolása" - miatt. Moszkva ellenlépésnek minősítette a svéd diplomáciai munkatársak nemkívánatos személynek nyilvánítását. Reagálásában Ann Linde svéd külügyminiszter indokolatlannak és aránytalannak nevezte, hogy Oroszország kiutasítja a királyság négy diplomatáját. A svéd diplomáciai tárca a TASZSZ hírügynökség érdeklődésére megerősítette, hogy a miniszter nem tévedett, amikor azt állította, hogy négy diplomatát utasítanak ki Oroszországól, mert az orosz lépés a szentpétervári főkonzulátus egy munkatársát is érinti. (MTI)
Z mint Z helyett...
Megváltoztatta a 75. cannes-i fesztivál nyitófilmjének címét az ukrajnai háború miatt a francia alkotás rendezője, Michel Hazanavicius: az eddig Z mint Z címet viselő zombikomédiát Coupez! (Ennyi!) címmel fogják bemutatni - közölték a seregszemle szervezői.
Ugrott az orosz hoki-vb is
Az ukrajnai háború miatt a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) elvette a jövő évi világbajnokság rendezési jogát Oroszországtól. A világ legjobb 16 csapatát felvonultató tornának Szentpétervár adott volna otthont. Az IIHF korábban már kizárta az orosz és a fehérorosz válogatottat a május 13-29. közötti idei finnországi vb-ről. Az IIHF honlapján kedden azt is közölte, hogy a vb utolsó hetében esedékes tamperei kongresszuson döntenek arról, hol rendezzék a jövő évi elit vb-t. A magyar válogatott a jövő héten a ljubljanai divízió I/A vb-n szerepel, és ha az első két hely egyikén végez, akkor feljut az élvonalba, ami eddig kétszer, 2008-ban Szapporóban és 2015-ben Krakkóban sikerült. (MTI)
Moldova gyanúja
Maia Sandu moldovai elnök keddi közlése szerint a Dnyeszter melléki oroszbarát szakadár területen elkövetett támadások hátterében a feszültség kiéleződését kívánó helyi szervezetek állnak, míg Vagyim Krasznoszelszkij, a nemzetközileg el nem ismert terület "elnöke" azt állítja, hogy a terrorcselekményeket végrehajtó bűnözők nyomai Ukrajnába vezetnek. (MTI)
Vlagyimir Putyin csak partner országokból akar sportolókat látni az orosz versenyeken
Határozottan kiállt az úszóversenyekről kizárt Jevgenyij Rilov kétszeres olimpiai bajnok mellett.
Nagy német bejelentés: napokon belül vége a németek oroszfüggőségének olajfronton
Az eddigi 12 százalékos importarány 0-ra csökken.
Gyerekeik megölésével zsarolják az ukrán anyákat az oroszok, állítja a luhanszki kormányzó
Mariupolból arról számolt be az Azov ezred, hogy 35-ször érte orosz légicsapás az Azovsztal acélipari üzemet.
Most akkor háborúzik, háborúzhat-e a nyugat?
Ukrajna használhat nyugati fegyvereket oroszországi célpontok elleni támadásokra - mondta kedden James Heappey, a fegyveres erőkért felelős brit védelmi államtitkár. Hozzátette, hogy az orosz fél figyelmeztetései ellenére rendkívül csekély az ukrajnai háború nukleáris konfrontációvá fajulásának kockázata. Heappey a BBC brit közszolgálati rádiónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az utánpótlási útvonalak elleni támadások "a háborúk velejárói, így teljes mértékben igazolhatók". A londoni védelmi minisztérium államtitkára szerint a célpontok kiválasztásáról az ukránok döntenek, nem azok, akik a hadfelszerelést gyártják vagy exportálják. Hozzátette: háborúban a logisztikai és utánpótlási hálózatok rombolása végett "mélyen" az ellenséges ország területén belül is minden további nélkül kiválaszthatók katonai célpontok. Heappey szerint ugyanezen logika alapján, a maga szempontjából harcászati értelemben Oroszország is "teljesen indokoltan" támad nyugat-ukrajnai célpontokat az ukrán utánpótlási vonalak szétzilálása végett. A brit védelmi minisztériumi államtitkár hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez mindaddig érvényes, amíg Oroszország elkerüli a civilek elleni támadásokat, és "sajnos (az oroszok) erre eddig nem sok figyelmet fordítottak". Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a héten több nyilatkozatában is megfogalmazta azt a vádat, hogy a Nyugat az ukrajnai fegyverszállításokkal "olajat önt a tűzre". Lavrov kijelentette azt is, hogy a NATO Ukrajnán mint "közvetítő országon" keresztül gyakorlatilag Oroszországgal áll háborúban, és ez felidézi a nukleáris konfrontáció veszélyét. James Heappey azonban a keddi BBC-interjúban hangsúlyozta, hogy a Nyugat nagyon gondosan jár el az Ukrajnának juttatott fegyverszállítmányok ügyében, és e fegyverszállítások nem a NATO nevében történnek. A brit védelmi államtitkár kiemelte: Moszkva már az ukrajnai háború előtt is azt hangoztatta, hogy a NATO-val áll konfliktusban, "márpedig ez képtelenség, és ezt Lavrov is tudja". Heappey kijelentette azt is, hogy a nukleáris konfrontáció kockázata elenyészően csekély, mivel senki nem akarja, hogy az ukrajnai konfliktus odáig fajuljon. Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója Nagy-Britannia. London eddig több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert és páncéltörő rakétát, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközöket, 120 páncélozott járművet, hajók ellen bevethető rakétarendszereket és drónokat adott át az ukrán fegyveres erőknek. A brit kormány ugyanakkor folyamatosan hangsúlyozza, hogy az Ukrajnának szállított brit fegyverzet védelmi jellegű. (MTI)
Szergej Lavrov: készek vagyunk együttműködni az ENSZ-szel, de...
Az ENSZ-főtitkárt Moszkvában fogadó orosz külügyminiszter szerint ők készek könnyíteni az ukrajnai civilek helyzetén.
Európai Unió: Európa nukleáris biztonságát veszélyeztetik az oroszok
"Felszólítjuk Moszkvát, hogy adja vissza a megszállt zaporizzsjai atomerőmű irányítását az ukrán hatóságoknak, és tartózkodjon a nukleáris létesítményeket célzó további intézkedésektől" – áll az uniós nyilatkozatban.
Térképen, ahogy zárult a gyűrű az Azovsztal gyár körül Mariupolban
AZ ENSZ-főtitkár António Guterres szerint a világszervezet készen áll a Mariuplo teljes humanitárius kiürítésére. Azt mondta, civilek ezrei várnak kimenekítésre, a Vörös Kereszttel együtt keresik az Azovsztal acélgyárból az emberek kiemenkítésének lehetőségét. (BBC)
Abnormális a csernobili sugárzás
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint abnormális sugárzási értéket mérnek a műszerek a csernobili atomerőműnél. A nem működő létesítmény hetekig volt orosz kézen. A szervezet vezetője, Rafael Grossi szerint nagyon-nagyon veszélyes volt az az időszak. (444.hu, BBC)
Német gazdasági vízió az orosz gázcsapok elzárása esetén
Az orosz gázellátás leállítása recesszióba taszítaná Németországot, de a hatások regionálisan eltérőek lennének a hallei IWH gazdaságkutató intézet tanulmánya alapján.
Az IWH (Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung Halle) kutatóintézet számításai szerint jelentős gazdasági károkkal kell számolni "ott, ahol a feldolgozóipar különösen magas hozzáadott értéket állít elő, például több dél-németországi körzetben és nagyvárosban". Az IWH szerint 2023-ban a német bruttó hazai termék két százalékkal csökkenhet.
A kutatók azzal a feltételezéssel éltek kalkulációikban, hogy a gázellátás befagyasztása esetén a tározók 2022/23-as évek fordulóján kiürülnek, és 2023 tavaszán a különböző ipari ágazatoknak szállított gázmennyiség csökken.
A bruttó hozzáadott érték 2022-ben és 2023-ban
- Észak-Rajna-Vesztfáliában 40,8 milliárd euróval,
- Bajorországban 38,6 milliárd euróval,
- Baden-Württembergben pedig 35,4 milliárd euróval
csökkenne.
Ezzel szemben
- Brémában a csökkenés csak 2 milliárd eurót, Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Saar-vidéken 2,1 milliárd eurót,
- Szász-Anhaltban pedig 3,5 milliárd eurót
tenne ki.
A foglalkoztatás nyugaton nagyobb mértékben, 6,2 százalékkal csökkenne, míg a keleti tartományokban 5,6 százalékkal. (MTI)
Két éves stabilizációs csomagot ír a Magyar Nemzeti Bank - cikkünk frissül
A Monetáris Tanács keddi, alapkamatot emelő döntését követően online tájékoztatót hirdetett az MNB vezetője. Tartson velünk!
Nehezen találják a helyüket a menekültek Hollandiában
Reiner van Zutphen holland nemzeti ombudsman megállapítása szerint a Hollandiában élő menekültek többsége hosszú távú pénzügyi problémákkal küzd – írta az NlTimes hírportál. Az emberi jogi biztos a hét elején közzétett jelentésében felhívta a figyelmet arra: a menekültstátusszal rendelkezők rossz anyagi helyzete ahhoz is köthető, hogy "nem értik a holland nyelvet, a bürokratikus eljárások túl bonyolultak számukra, és legtöbbjük még mindig feldolgozatlan traumákkal küzd".
A jelentésben az ombudsman arra is rámutatott, hogy amikor menekültek a befogadóközpontokból önálló lakásba költöznek, számláikat azonnal fizetniük kell, míg anyagi támogatást csak később kapnak. Mivel félretett pénzzel ritkán rendelkeznek, gondot okoz számukra az integrációs programok, a nyelvtanulás és hivatalos dokumentumaik lefordításának finanszírozása.
Van Zutphen azt szeretné elérni, hogy a holland kormány létrehozzon egy, a menekültek számára könnyen hozzáférhető kapcsolattartási pontot, ahonnan azonnali támogatást nyújtanak a menekültek számára, pénzügyi és egyéb problémáik megoldásához. (MTI)
Ukrajnai háború – Moldova rendkívüli biztonsági értekezletet tart
Az oroszország által támogatott, Dél-Ukrajnával szomszédos szakadár régiójában történt robbantások miatt.
Ismét lőtték Zaporizzsját
Két rakéta csapódott be a közép-ukrajnai Zaporizzsja városába kedden. A rakéták eltalálták a város egyik vállalatát, egy ember meghalt, egy másik pedig megsebesült – közölte az ukrán közigazgatás. Egy harmadik rakéta a levegőben robbant fel.
Korábban kedden az ukrán állami atomenergia-vállalat, az Enerhatom azt állította, hogy két cirkálórakéta repült át a Zaporizzsja városa melletti atomerőmű felett.
"A rakéták kis magasságban történő repülése közvetlenül a ZNPP telephelye felett, ahol 7 nukleáris létesítmény található hatalmas mennyiségű nukleáris anyaggal, óriási kockázatokat rejt magában" - mondta Petro Kotin, az Enerhoatom vezetője. (CNN)
Az ukrán helyzet "nagyszámú probléma katalizátora"
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ-főtitkárral való találkozó előtt kijelentette, hogy az Ukrajna körüli helyzet "nagyszámú probléma katalizátorává vált", ezért Oroszország "gyorsan" reagált és eleget tett az Antonio Guterres tárgyalási kérésének.
"Határozottan nagyra értékeljük, hogy ebben a nehéz időszakban újabb tárgyalási kört kíván folytatni" – mondta Lavrov Guterresnek az ukrajnai helyzetről és annak globális hatásáról folytatott megbeszélés előtt Moszkvában. Lavrov szerint a főtitkár és Vlagyimir Putyin orosz elnök későbbi keddi találkozója "hangsúlyozza azt a jelentőséget, amelyet az ENSZ-szel fenntartott kapcsolatainknak tulajdonítunk". (CNN)
(Az Antonio Guterres által elmondottakat lásd 12.48-nál.)
Az ENSZ 300 ukrajnai, törvénytelennek tűnő gyilkosság ügyében nyomoz
Matilda Bogner, az országban működő megfigyelő misszió vezetője a CNN-nek azt mondta, eddig 5000 polgári áldozatot dokumentáltak, de a tényleges szám "több ezerrel" magasabb lehet. Az ENSZ jelenleg 150 erőszakos eltűnés ügyében folytat vizsgálatot. "A megtörtént esetek száma valószínűleg itt is magasabb, ezek ugyanis csak azok, amelyekről elegendő információnk van ahhoz, hogy már megvizsgáljuk" - mondta.
"Igyekszünk dokumentálni a szexuális erőszak eseteit is. Sajnos nagyon nehéz teljes körű információt szerezni. Az áldozatok általában nem hajlandók beszélni olyan helyeken, amelyek nem biztonságosak, vagy akkor, ha nem kapnak védelmet."
Több millióval nőhet az idén a harcok elől menekülők száma
Akár nyolcmillió fölé is nőhet az idén az ukrajnai háború menekültjeinek a száma a mostani 5,2 millióhoz képest - jelentette be az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) kedden.
Genfi sajtótájékoztatóján a szervezet szóvivője, Shabia Mantoo azt mondta, a háború kezdete óta több mint 12,7 millióan menekültek el otthonukból, közülük 7,7 millióan Ukrajna más részein találtak menedékre, több mint ötmillióan pedig más országokba mentek.
Ha az előrejelzés helyes, az ukrajnai menekültválság - amely a második világháború óta így is Európa legsúlyosabbja - méreteiben meghaladja majd a venezuelait és a szíriait is - tette hozzá. A latin-amerikai országot körülbelül hatmillióan, Szíriát pedig mintegy 6,8 millióan hagyták el a gazdasági válság és a polgárháború miatt. (MTI)
Megtört a jég: Németország is szállít nehézfegyvert Ukrajnának
A szociáldemokrata német védelmi miniszter kora délelőtt jelentette be, hogy hosszú huzavona, illetve heves pártpolitikai viták után a kormány úgy döntött, hogy engedélyezi légelhárító harckocsik szállítását Ukrajnának. A bejelentést ahhoz a nagyszabású nemzetközi tanácskozáshoz időzítették, amely a nap folyamán kezdődött Ramsteinben, az Egyesült Államok németországi légi támaszpontján.
Kedden találkozik Vlagyimir Putyinnal az ENSZ-főtitkár
Be kell fejeznünk a háborút – mondta Szergej Lavrovval való megbeszélése előtt az ENSZ főtitkára, akit az orosz külügyminiszter Moszkvában fogad. Antonio Guterres hangsúlyozta, hogy mindent meg kell tenni az ukrajnai háború befejezése érdekében. Az ENSZ-főtitkár, aki ma találkozik Vlagyimir Putyin elnökkel is, azzal a szándékkal utazott az orosz fővárosba, hogy segítsen a párbeszéd, a tűzszünet és végső soron a béke feltételeinek megteremtésében.
"A lehető leghamarabb tűzszünetre van szükség" – mondta, hozzátéve, hogy az emberi szenvedés minimalizálása prioritása kell legyen Ukrajnában.
A tárgyalások zárt ajtók mögött kezdődtek meg.
Visszaéltek a Revolut ukrán menekülteket segítő programjával
A neobank leállította azt az ajánlási programját, amivel az Ukrajnából a háború elől menekülők számlanyitását támogatták, ugyanis a rendszert „élelmes” revolutozók kezdték el kijátszani.
Havi ötmilliárd dollár segítséget vár Ukrajna
Erről az ukrán pénzügyminiszter beszélt a Telex tudósítása szerint. Szerhij Marcsenko az ötmilliárdból kétmilliárd dollárra az Egyesült Államoktól számít – a kéréssel Kijev már a Fehér Házhoz fordult, írta a Washington Post. Az amerikai pénzügyminiszter, Janet L. Yellen már jelezte, hogy a törvényhozáshoz fordultak a további források biztosítása érdekében.
Adatok a BOK csarnokból
A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton hétfőn 387 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak, az éjszakát 131 ember töltötte a létesítményben - közölte kedden Budapest Főváros Kormányhivatala. (MTI)
Szergej Lavrov a harmadik világháború valós veszélyére figyelmeztetett
A karibi válsággal hasonlította össze a mai helyzetet az orosz külügyminiszter borús hangvételű nyilatkozatában.
Újabb orosz támadásokra készülnek az ukránok a keleti fronton
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma kedd reggel friss hírszerzési adatokat közölt az ukrajnai háborúról.
Összejátszhatott az oroszokkal az egyik legnagyobb kriptotőzsde
A Binance kriptotőzsde Kelet-Európáért és Oroszországért felelős regionális vezetője a Reuters információi szerint az orosz pénzügyi hírszerzés képviselőivel találkozott Moszkvában. Az orosz hatóság állítólag azt akarta elérni, hogy a Binance ügyféladatokat adjon át annak érdekében, hogy „hatékonyabban tudjanak fellépni a pénzügyi bűnözés ellen.” Mindez Gleb Klostarev igazgató által az üzlettársainak küldött üzenetekből derült ki - írta a Portfolio.
S&P: Oroszországnak 10 évre lesz szüksége a gazdaság helyreállítására
Idén az orosz hazai össztermék (GDP) 11,1 százalékkal csökken az S&P Global Market Intelligence előrejelzése szerint. A hitelminősítő szakértői úgy vélik, hogy Oroszországnak 10 évre lesz szüksége ahhoz, hogy visszaállítsa a gazdaságát a 2021-es szintre. Az S&P szerint 2023-ban Oroszország GDP-je még további 1,9 százalékkal csökken, majd 2024-ben már 1,6 százalékkal, 2025-ben pedig 1,9 százalékkal nő. Oroszországban az infláció idén 17,8 százalék, jövőre 10 százalék, 2024-ben 7,5 százalék, 2026-ra pedig 4,6 százalékra mérséklődik az S&P előrejelzése szerint, amit a Kommerszant idézett.
A hitelminősítő szakértői azzal számolnak, hogy Ukrajna GDP-je idén 45,7 százalékkal csökken.
Fehéroroszország, Kirgizisztán és Tádzsikisztán gazdasága is hanyatlik az Oroszországhoz fűződő szoros gazdasági kapcsolataik miatt. (MTI)
Hétfői határátlépési adatok
Az ukrán-magyar határszakaszon 3938 ember lépett be hétfőn Magyarország területére, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6140-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden. A beléptetettek közül a rendőrség 485 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - tájékoztatott a rendőrség.
Az ukrajnai háború elől hétfőn 354 ember, köztük 136 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 12 ember, köztük 7 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg. (MTI)
A külföldi hírszerzések és titkosszolgálatok is segíthetik Ukrajnát
Az Egyesült Államok fokozatosan felújítja jelenlétét Ukrajnában, és további katonai segélyt nyújt. Erről beszélt az amerikai külügyminiszter és védelmi miniszter kijevi látogatása után. Korábban nyilvánosságra került, hogy az amerikaiaknak komoly szerepe volt a Moszkva hadihajót ért támadásban.
Németországban tárgyal 40 ország az ukrajnai fegyverszállításokról
Az Egyesült Államok hívta össze a találkozót Ukrajna védelmének megerősítésére, miután az amerikai külügyminiszter és a védelmi miniszter Kijevben járt. Téma lesz az ország biztonságának háború utáni szavatolása is.
Eltörlik az importvámot az Egyesült Királyságban az ukrán termékekre
Az Egyesült Királyság nullára csökkenti az Ukrajnából származó árukra vonatkozó vámokat, a két ország között fennálló szabadkereskedelmi megállapodás keretében minden kvótát megszüntetnek – írta a brit kormány hétfő esti közleménye alapján a hvg.hu. A legfontosabb ukrán exportcikkek, többek között az árpa, a méz és a baromfi vámjainak eltörlése a brit indoklás szerint segíteni fogja az ukrán vállalkozásokat és termelőket.
Képeken az Azovsztal sérült épületei
A mariupoli acélgyárat körbevették az orosz erők, az ukrán védelmi egységek utolsó tagjai, valamint híradások szerint civilek vannak az óriási ipari terület alatti menedékekben.
Újra megnyílik az amerikai nagykövetség Kijevben
Ezt Antony Blinken külügyminiszter jelentette be, miután Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel együtt Kijevbe látogatott. A Fehér Ház közölte, hogy Joe Biden elnök Bridget Brinket, a most szlovákiai amerikai nagykövetet jelölte az új kijevi nagykövetnek. A poszt közel három éve betöltetlen. (Portfolio)
Szergej Lavrov: A NATO lényegében háborút folytat Oroszországgal
Az orosz külügyminiszter szerint a nyugati fegyverek Ukrajnába szállítása azt jelenti, hogy a NATO-szövetség "lényegében háborúban áll Oroszországgal". Egy hétfőn sugárzott interjúban megismételte, hogy ezek a fegyverszállítmányok legitim célpontjai lesznek a "különleges művelet keretében" fellépő orosz hadsereg számára. Lavrov az állami televíziónak azt is mondta, hogy "a NATO lényegében egy meghatalmazott útján háborúzik Oroszországgal, és felfegyverzi ezt a meghatalmazottat. A háború háborút jelent" - tudósított a BBC.
A brit közszolgálati médium a honlapján beszámolt Szergej Lavrov interjújának további részeiről is. Ebben elismerte: fennáll annak a lehetősége, hogy a konfliktus nukleáris fegyverekig fajul, bár reményteljes hangon nyilatkozott a békemegállapodás kilátásaival kapcsolatban.
Mint mondta, a kockázatok jelentősek, de Moszkva nem akarja növelni a konfliktus lehetőségének esélyét. "Nem szeretném ezeket a kockázatokat mesterségesen emelni. Sokan ezt szeretnék. A veszély komoly, valós, és nem szabad alábecsülnünk."
Lavrov azzal is vádolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy "úgy tesz, mintha tárgyalna", és jó színésznek nevezte. "Ha figyelmesen figyeli, és figyelmesen olvassa, amit mond, ezer ellentmondást fog találni" - mondta a külügyminiszter a BBC összefoglalója szerint.
Gránátvetős támadás miatt éleződik a feszültség Moldova és Oroszország között
Több robbanás hallatszott hétfőn az egykori szovjet köztársaság oroszbarát szakadár területének, a "Dnyeszter melléki Köztársaságnak" a központjában. Az orosz cél az lehet, hogy Dél-Ukrajnán át elérjék ezt a régiót, amely az EU szerint orosz megszállás alatt álló moldovai terület.
Drónvideó egy újabb, teljesen elpusztított ukrán településről
A Luhanszkot Szeverodonyeckkel összekötő út mentén fekvő falu megszerzéséért az elmúlt hetekben heves harcok folytak.
Bendarzsevszkíj Anton: döntő hetek következnek a háborúban
A posztszovjet térség szakértője szerint a keleti régiókban nagyon más a háború, mint amilyen például Kijev környékén volt. Beszélt arról is, mikor választhatnak az oroszok egy újabb határidőt.