Észtországban naponta omlanak össze a kulcsfontosságú szerverek. Sok állami intézmény hálózatát kénytelenek voltak leválasztani az internetről. Az online pénzátutalások rendszere és a webes kereskedelem akadozik - írja az index.

Az észt parlament tagjai négy napig nem tudták elolvasni az e-mailjeiket, Észtország legnagyobb bankjának szóvivője pedig azt mondta: a szerverleállások egy nap alatt több mint egymillió dollár veszteséget okoztak a cégnek.

Az észt védelmi minisztérium szóvivője szeptember 11-hez hasonlította az országa elleni online inváziót. Mikko Hyppönen, az F-Secure biztonságtechnikai szakértője azt mondta: "Visszabombáztak bennünket a kőkorszakba: telefonon és faxon kell elmondanunk a világnak, mi folyik itt!"

Nos, hogy mi folyik ott, az egyelőre még nem tisztázott.

Hatalmas szervezettség és erő

Az első túlterheléses támadások néhány nappal a tallini szovjet hősi emlékmű elbontása miatt kitört tüntetések után indultak meg az észt parlament, a kormányhivatalok, a minisztériumok, a bankok, a telefontársaságok és a médiacégek szerverei ellen.

Szakértők szerint a célpontok kiválasztása, a támadások szervezettsége és ereje messze túlmutat azon, amit egyszerű hackercsoportok vagy akár a szervezett alvilág képes lenne végrehajtani. Az észt hálózaton az adatforgalom esetenként órákon át a normális ezerszerese volt.

A támadások eredetét néhány esetben sikerült orosz szerverekig visszanyomozni. Moszkva természetesen tagad, és a technika jellegénél fogva esélytelen annak bebizonyítása, hogy az orosz titkosszolgálat állna a támadás mögött.

A NATO szakértői már Tallinnban vizsgálódnak a támadások eredete után, de egyelőre nem minősítették katonai akciónak az inváziót.

Hanganyag és szöveg: Herczeg ZsoltMint egy közlekedési dugó

Az internet valóban új hadszíntér - véli az InfoRádió által megkérdezett informatikai szakértő. A Symantec Magyarország vezető rendszermérnöke szerint az emberiség egyre több értékes adatot tárol a világhálón, tehát a számítógépes rendszerekre mért csapások hatása is egyre erősebb.

Gombás László szerint egy ilyen támadás vége az, amikor hosszabb várakozás után sem jönnek majd be a weboldalak. A szakember a jelenséget a közlekedési dugóhoz hasonlította, amikor képtelenek vagyunk elérni úticélunkat.

Védekezni bonyolult, hiszen elosztott támadás történik, mivel sok számítógép egy időben támad. A szolgáltató persze beállíthat forgalomszűrőket, melyek bizonyos szabályok alapján eldöntheti, ki az, aki átjuthat - mondta a Symantec Magyarország vezető rendszermérnöke.

Gombás László emlékeztetett arra, hogy már évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet: a vírustámadások egy része arra irányult, hogy akár otthoni gépek fölött is átvehessék az irányítást.

Jogilag nem létezik

A nemzetközi jog ugyan nem ismer olyan kategóriát, amibe az úgynevezett "szájberháború" beilleszthető, de ettől függetlenül jogsértésnek minősül, ha Oroszország valóban megtámadta Észtország internetes rendszereit - mondta az InfoRádió által megkérdezett nemzetközi jogász.

Lattmann Tamás szerint ha egy létező jelenségnek fogadjuk el a szájberháborút, akkor többé-kevésbé ugyanolyan szabályok kell, hogy vonatkozzanak rájuk, mint a "klasszikus" háborúk esetében.

Tehát a támadást ha lehet, csak és kizárólag katonai célpontok ellen lehet irányítani és kímélni kell azokat a számítógépes infrastruktúrákat, melyek nem járulnak hozzá a katonai képességekhez.

A nemzetközi jogász szerint inkább a gazdasági szankciókhoz, blokádokhoz állnak közelebb - vélte Lattmann Tamás, aki szerint nem lenne szerencsés, ha a jelenlegi helyzetben új kategóriát illesztenének a nemzetközi jogba.

Hanganyag: Herczeg Zsolt
Szöveg: Csák Gyula