Mindez a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének a REPowerEU nevű fejezetéből derült ki. Az anyagot csak nemrég tették közzé társadalmi egyeztetés céljából, és a Portfolio vette észre.

A portál szerint a tervezet értelmében minden lakossági áramfogyasztónak lehetővé tennék, hogy dinamikus árképzés szerint vehesse az áramot a rezsivédett árú éves fogyasztás (évi 2523 kWh) felett. Mint írták, ennek a reformnak „nem a villamosenergia-megtakarítás a fő célja”, hanem az, hogy az emberek fogyasztói tudatosságát növeljék, és arra ösztönözzék őket, hogy akkor vegyenek áramot, amikor az olcsó a piacon.

A dokumentum szerint a kormány mindezt középtávon tervezné megvalósítani, konkrét dátumokat nem jelöltek meg. A tervezetben egyébiránt összesen 14 reformot és 14 beruházást vázoltak, és a program célja az lenne, hogy elősegítsék az orosz energiahordozókról való leválást mintegy 2600 milliárd forintnyi uniós forrással – idézi az Index.

Többek között vázoltak egy olyan energiahatékonysági pályázatot is, miszerint 224 milliárd forintból legalább 20 ezer ingatlant megújítanának, és optimalizálnák az energiafogyasztásukat. Ezzel a korszerűsítéssel évente mintegy 171 GWh-t terveznének megspórolni.

A 14 reform közt tételesen az alábbiakat sorolták fel:

• Az energiaközösségek kibővítése;
• Az aggregátorok szerepének erősítése;
• A szabályozási tartalékpiacok termékstruktúrájának megújítása az új típusú rugalmasságok piacra lépésének elősegítése érdekében;
• Jogi ösztönzők az energiatárolás elterjedéséhez;
• Az okosmérők szabályozásának átalakítása;
• A hidrogén jogi kereteinek biztosítása;
• A megújuló erőművek hálózati csatlakozási engedélyezése;
• A biogázra/biometánra vonatkozó stratégia kidolgozása;
• A dinamikus árképzés jogi hátterének kidolgozása;
• Hálózati tarifák megállapítása;
• A hálózati csatlakozási eljárás harmonizálása;
• A geotermikus szabályozási keret fejlesztése;
• Lakóépületek energiahatékonysági fejlesztésének keretrendszere;
• Zöld készségek.

A 14 beruházás pedig az alábbiakból tevődik össze:

• Villamos energia hálózatfejlesztés és digitalizálás;
• Nagynyomású földgáz vezetékhálózat kapacitásbővítése;
• Gáztárolók ellátásbiztonsági beruházásai;
• Adria vezeték kapacitásbővítése és a finomítói rugalmasság fejlesztése;
• Ipari parkok energetikai célú zöldítése;
• Zöld gazdasági gyártókapacitások kiépítése;
• Zöld technológiák alkalmazása;
• Vállalkozások energiahatékonysági fejlesztései;
• Hidrogén beruházások;
• Zöld gazdaság emberi erőforrásának megerősítése;
• Földhő hasznosítása;
• Középületek energiahatékonysági fejlesztése;
• Lakosság energiahatékonysági beruházásai;
• Vasúti szakaszok villamosítása.

A dokumentum kiadásának előzménye az volt, hogy az Európai Bizottság országspecifikus ajánlást küldött az uniós tagállamoknak, köztük Magyarországnak is a helyreállítási terveikkel kapcsolatban – olvasható egyebek mellett.